A Jobbik frissen megválasztott elnöke, Jakab Péter írásbeli kérdéssel fordult a miniszterelnökhöz azok után, hogy a jegybank vezetője, Matolcsy György kudarcnak nevezte a kormány lakáspolitikáját.
Az MNB elnöke, Matolcsy György keményen kritizálta a magyarországi lakhatási helyzetet. Mint írta saját jegyzetében:
a magyar gazdaságpolitika egyik gyenge pontja a lakáspolitika, ahol minden jószándék végül fordítva sül el.
A jegybankelnök emlékeztetett: csak az első Orbán-kormány által indított Otthonteremtési Programmal sikerült javítani a helyzeten, akkor 44 ezer új lakás épült. A programot aztán 2002 után megszüntette a Medgyessy-kormány, és az ismert drámai következményekkel járó devizahitelezéssel helyettesítette.
Az új ciklus csak 2014-ben indult, a sikeres válságmenedzselésre, az eredményes költségvetési fordulatra, majd a svájci frankban felvett hitelek gyors kivezetésére építve.
"Az új lakáspolitika azonban már indulásakor több sebből vérzett: nem volt felelős állami gazdája, nem volt megvitatott és kiérlelt stratégiája, féloldalas eszközöket alkalmazott, mert kizárólag a keresletet erősítette, a kínálatot nem, ezért eleve inflációt gerjesztett.
A Jobbik elnöke, Jakab Péter írásbeli kérdéssel fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, hogy mit gondol Matolcsy György kijelentéseiről. A kormányfő helyett azonban Varga Mihály pénzügyminiszter válaszolt, igaz valahogy a reagálásából kimaradt az, hogy mit gondol Matolcsy György bírálatáról.
A lapunknak nyilatkozó Jakab Péter szerint ennek részben kommunikációs oka van, másrészről viszont a kezdetektől fogva kitapintható a két gazdasági csúcsvezető között fennálló koncepcionális ellentét.
"A magam részéről azt tartanám egészségesnek, ha a nyilvánvalóan szükségszerűen lefolytatott viták után a stratégiai kérdésekben a meghatározó szereplők egységes álláspontot képviselnének"
- tette hozzá a pártelnök.
A lakhatási helyzettel kapcsolatban úgy fogalmazott: ő is úgy látja, hogy jó úton indult el a kormányzat annak tekintetében, hogy a fiatal családokat kell segíteni, azonban úgy véli, azok elérését nem támogatták megfelelően a kormányzati intézkedések.
"Az egyes kedvezmények nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, nem egy esetben éppen ellentétes hatást értek el ahhoz képest, mint amit a döntéshozók vártak."
Kiemelte, hogy a lakáspolitikának kiemelt szerepet kellene betölteni a mindenkori kormányzatok stratégiájában. Különösen igaz ez ma, amikor az ingatlanpiaci árak olyan szintet értek el, hogy a bérből és fizetésből élő emberek – kiváltképp a pályakezdők – számára gyakorlatilag kilátástalan kérdésként merül fel a saját otthonhoz jutás.
Véleménye szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy az évek óta tapasztalható tömeges kivándorlás megállítására sem volt érzékelhető és kézzelfogható kormányzati intézkedéscsomag.
"Azt gondolom ugyanakkor, hogy többek között éppen az önálló lakásteremtéshez kapcsolódó megfelelő intézkedések képezhetnék az egyik alapját a kivándorlás megállításának"
- szögezte le Jakab Péter.
Továbbra sem tudnak lakáshoz jutni a magyar fiatalok
Hiába vezette be a CSOK-ot a kormányzat, továbbra sem tud a fiatalok többsége saját ingatlanhoz jutni. A 35 év alatti fiatalok többsége még mindig arra kényszerül, hogy albérletben éljen a magas ingatlanárak és a körülményes lakhatási támogatások miatt. Továbbra sem ismerte fel a kormányzat, hogyan lehetne a fiatalok lakhatási problémáira megoldást találni.