A Kijev környékéről végrehajtandó orosz csapatkivonásról szóló moszkvai bejelentés ellenére a NATO további, újabb szenvedéseket okozó támadásokra számít Ukrajnában - jelentette ki az MTi szerint Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Brüsszelben, a katonai szövetség 2021-es éves beszámolójának ismertetésekor csütörtökön.
Stoltenberg a sajtótájékoztatón aláhúzta: Oroszország már korábban is hazugságokat állított szándékait és a katonai tevékenységeit illetően.
A Moszkva által a héten bejelentett, Kijev körül és az ukrán fővárostól északra eső területeken végzett katonai műveletek csökkentése, hírszerzési információk szerint, valójában az orosz erők átszervezését jelenti.
- mondta.
Hangsúlyozta: Moszkvának meg kell győznie a szövetséget arról, hogy jóhiszeműen vesz részt az isztambuli béketárgyalásokon, látszólag ugyanis - mint mondta - céljai nem változtak az ukrajnai támadás megindítása óta.
"Nincs valódi változás Oroszország katonai célkitűzéseit illetően, Moszkva továbbra is katonai eredményre törekszik" - fogalmazott Stoltenberg, majd kiemelte: Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja új biztonsági helyzetet teremtett Európában.
Oroszország szándékai kizárólag cselekedetei, és nem szavai alapján ítélhetők meg. A NATO felkészült a legrosszabbra, de a legjobbat reméli
- tette hozzá.
A főtitkár a NATO éves beszámolójának részleteit ismertetve közölte, a tagországok mindent megtettek annak érdekében, hogy Oroszország párbeszédet folytasson a szövetséggel, de Moszkva ezt következetesen visszautasította, majd végül úgy döntött, hogy megszakítja a NATO-val ápolt diplomáciai kapcsolatokat. A tagországok az év során a szövetséges erők készültségének fokozásában egyeztek meg, megerősítették a szövetség keleti szárnyát, valamint fokozták az Ukrajnának nyújtott támogatásukat.
Az afganisztáni csapatkivonással kapcsolatban a főtitkár megjegyezte, hogy a szövetségeseknek három hét alatt több mint 120 ezer embert sikerült evakuálniuk, és mintegy kétezer, korábban a NATO-nak dolgozó afgánt telepítettek át a szövetséges országokba.
"Az afganisztáni misszióból és a kivonulásból levont tanulságok fogják alakítani a szövetség válaszait a jövőbeli válságokra" - fogalmazott.
A főtitkár megjegyezte, hogy 2021 volt a hetedik egymást követő év, amikor az európai szövetségesek és Kanada védelmi kiadásai növekedtek. Reálértéken 3,1 százalékos növekedés értek el, ami mintegy 270 milliárd dolláros többletet jelent 2014 óta - közölte. A múlt héten tartott rendkívüli NATO-csúcs eredményeit idézve emlékeztett: a szövetségesek egyetértettek abban, hogy meg kell kettőzniük a védelmi kiadásokat illető erőfeszítéseiket.
Kérdésre válaszolva Stoltenberg reményét fejezte ki az orosz és ukrán illetékesek között zajló béketárgyalás sikerét illetően, ugyanakkor kételkedett abban, hogy a jelen helyzetben politikai megoldás születhet a konfliktus lezárására. A szavak kevesek, Oroszországnak tettekkel kell bizonyítania szándékait - mondta.
A vegyi fegyverek esetleges használatáról is szólt
A vegyi fegyverek esetleges használatával kapcsolatban közölte, hogy a nemzetközi jog megsértését jelentő bevetésük alapjaiban változtatná meg a konfliktus természetét. Amint azt a NATO korábban is jelezte: vegyi, vagy biológiai fegyverek bármifajta használatának messzemenő következményei lesznek - húzta alá.
Finnország gyorsan tudna csatlakozni a NATO-hoz
A NATO esetleges bővítésével kapcsolatban feltett kérdésre azt válaszolta: Finnország csatlakozásról szóló döntése esetén gyors eljárásra számít, mivel - szavai szerint - csapataik, akárcsak a svéd erők, teljes mértékben tiszteletben tartják a NATO-előírásokat.
"Finnország már most nagyon közeli partnere a NATO-nak. Mivel tiszteletben tartottuk Finnország korábbi döntését, hogy évekig nem szándékozik a NATO tagja lenni, tiszteletben fogjuk tartani a csatlakozásról szóló döntését is" - fogalmazott Stoltenberg, majd hozzátette: a NATO-csatlakozásról szóló döntés minden önálló és demokratikus ország szabad választása.