"Ha a britek nemet mondanának (az EU-tagságra a június 23-i népszavazáson) - ami, remélem, nem fog bekövetkezni -, akkor az unió élete már nem lesz olyan, mint eddig volt. Az Egyesült Királyságnak el kell majd fogadnia, hogy külső országnak tekintik, és nem fognak szőrmentén bánni vele. Ha a britek elhagyják Európát, akkor abból nekünk is, nekik is le kell vonni a következtetést. Ez nem fenyegetés, de a viszonyunk már nem lesz olyan, mint most"
- jelentette ki Juncker.
Az osztrák elnökválasztással kapcsolatban, amelynek vasárnap lesz a második fordulója, és amelyen Norbert Hofer, az FPÖ jelöltje számít befutónak - bár az övétől alig elmaradó esélye van a zöldek támogatta Alexander Van der Bellennek is -, a bizottság elnöke azt mondta:
"Arra a kilátásra, hogy a szélsőjobb nyer, azt kell mondanom, hogy nem szeretem őket. Az osztrákok - nekem úgy tűnt, noha nem törődöm vele - nem szívesen hallják ezt, de a szélsőjobbal nincs lehetőség sem a vitára, sem a párbeszédre."
(Mi csupán annyit tennénk hozzá, kész szerencse, hogy a demokratikus választások szereplőinek befolyása és politikai mozgástere nem Juncker úr személyes kis tetszésindexén múlik. Kíváncsian várjuk ugyanakkor azt is, miként néz majd ki a közös munka, ha az osztrákok után idővel a franciák, a németek és hazánk részéről is euroszkeptikus erők képviselőivel lesz kénytelen tárgyalni a Bizottság elnöke. Vajon bírni fogja sírás, vagy duzzogás nélkül? - a szerk.)
Az európai migránsválságról szólva Juncker ismét hangoztatta, hogy létre kell hozni egy határ- és parti őrizeti testületet (eső után köpönyeg; vagy inkább zakó... - a szerk.).
"Szeretném, ha maga az Európai Tanács, amely elvben már megállapodásra jutott, szervezné meg Európának a külső határvédelmét. Súlyos hibát követtünk el, amikor a védelem szükségességét alábecsülve alkottuk meg a schengeni rendszert, bár szó sincs arról, hogy Európát erőddé akarnánk alakítani"
- mondta az Európai Bizottság elnöke.