Kásler Miklós humánminiszter viszonylag ritka vendég a parlamentben, ezért az Emberi Erőforrások Minisztériuma tárcavezetőjének éves bizottsági meghallgatásától (előzetesen) sokat vártak az ellenzéki politikusok - azonban csalatkozniuk kellett.
Miközben az Országgyűlés Igazságügyi bizottságában a humánminiszter meghallgatásával párhuzamosan a szájzártörvényről vitáztak a politikusok (ami ugye a Fidesz szerint a Parlament méltósága miatt szükséges), Pósán László, a Kulturális bizottság fideszes elnöke a kormánypárti többséggel elfogadtatta azt a napirendet, miszerint minden egyes képviselő 2-2 percben szólhat hozzá a miniszteri beszámolóhoz, valamint a frakciók kapnak még 5-5 perc időkeretet. Ez azt jelenti például a Jobbik esetében, hogy a második legnagyobb képviselőcsoporttal rendelkező párt 9 percen keresztül kérdezhette Kásler Miklóst (a jobboldali ellenzéknek két bizottsági tagja van, Farkas Gergely és Ander Balázs). A független Szabó Szabolcsnak viszont összesen 2 perce maradt, hogy megszólítsa azt a minisztert, aki eddig a parlamentben mindössze két alkalommal volt jelen kinevezése óta.
A kormánypárti trükk másik fele az időkorlát volt (a meghallgatásra 2 órája volt plénumnak, utána Káslernek a Népjóléti bizottságban volt jelenése, ide pedig Palkovics László érkezett), a miniszter 49 perces, olykor számokkal fűszerezett beszámolóját maga Pósán szakította félbe, jelezve, hogy így aztán valóban nem lesz semmi lehetőség a válaszok elhangzására.
De az a 49 perc is furcsa volt. Kásler - látszólag - véletlenszerűen időzött el témák felett. Így például legalább annyit beszélt a régészet helyzetéről, mint a fiatalok idegennyelv-tanulásáról, amellyel kapcsolatban megjegyezte, ez is olyan, mint a magyar foci, számos vélemény van róla egymás mellett. Érintette a meglévő pedagógushiányt (bár az életpályamodell miatt a pálya kiszámíthatóbb), valamint az iskolából való lemorzsolódást is (ami szerinte csökken), ám sokkal hálásabb témának nevezte a magyarságkutatást.
Szintén a Kásler-univerzumot színesíti tovább az a meglátása is, miszerint:
"Relatív, hogy mikor éhezik az ember, mennyire, és mire: töltött káposztára, vagy a kultúrára."
Mindenesetre a jobbikos Farkas Gergely (azontúl, hogy felszólalt az időrenddel szemben) az idegen nyelvtanulással kapcsolatban megjegyezte, pártja bízik a sikerben, ugyanakkor a Jobbik szerint ebben a tekintetben reformra szorul a köznevelés, illetőleg arról is érdeklődött, hogy létezik-e a kormány nyelvstratégiája. Előbbire azt a választ kapta, hogy vannak arról viták, hogy ne 2 hétre, hanem 4 hétre, vagy félévre küldjük ki a gyermekeket a célországba, utóbbi nem került szóba.
Farkas felhozta a kivándorlás kérdését is, amelyről nem esett szó a miniszteri expozéban. Erről Káslernek egy személyes sztorija jutott eszébe, ugyanis őt hiába marasztalták külföldön 1800 márkás fizetésért (korábbi verzióban ez 2000 márka volt - a szerk.), eszébe sem jutott külföldön maradni. Amúgy is két lehetőség előtt áll a kivándorolt magyar fiatal: "vagy visszajön, vagy nem".
Sőt, még historizált is - felhozta, hogy a középkorban is "minden inas elment, de visszajöttek". Ezt hozta azzal párhuzamban, hogy a nővérek hazaköltözése is folyamatban van.
Ander Balázs (Jobbik) a pedagógushiányra, illetve a pedagógusok leterheltségére kérdezett rá. A miniszter válaszában közölte, tudja, hogy 2022-ben hatezer pedagógus mehet nyugdíjba, és azt is, hogy a tanári pályára jelentkező 6000 hallgatóból 1800 marad a pályán. A leterheltséggel kapcsolatban pedig egy anekdotával szolgált: elmesélte, hogy ott volt a NAT vitájánál, amikor erről volt szó, pedig ő egy olyan világból jött, ahol olykor hetente többször is kell napi 23 órát dolgozniuk, kis megszakításokkal.
A beszámolót követően a képviselőket arról kérdeztük, mire volt elég a 15 perces válaszadási idő:
Farkas Gergely szerint ez nehezen tekinthető valódi meghallgatásnak. Mint mondta, a Fidesz minden évben igyekszik túlesni ezen a jogszabályi kötelezettségének, de az időkeret megléte már önmagában lehetetlenné tette, hogy egy érdemi párbeszéd alakuljon ki Kásler Miklóssal. Felidézte, hogy még arra a néhány kérdésére sem kapott választ, amit volt ideje feltenni, csak "egy nagypapás-mesélő-sztorizgatós" válasz érkezett. Farkas Gergely jellemzőnek nevezte, hogy
a miniszter 50 perces monológjában nem beszélt a stratégiai kérdésekről, és annak sem mutatta semmi jelét, hogy a kormány foglalkozna a kivándorlás kérdésével.
Az MSZP-s Hiller István sem volt boldog: "annak tényleg nincs értelme, hogy a kormánypárti képviselő a kormánypárti minisztert dicséri az éves beszámolóján. Ez valóban a kultúra egy sajátos színtere, úgy hívják, hogy színház. Ez viszont parlament" - fogalmazott lapunknak. Hozzátette még, láthatóan a minisztert is zavarta, hogy nem volt ideje válaszolni a kérdésekre miközben lettek volna gondolatai - magyarázta, majd kiemelte, az Országgyűlés méltóságát épp a párbeszéd biztosítja.
A fideszes L. Simon Lászlónak viszont nem volt kivetnivalója: mint mondta, egy évtizede vesz részt miniszteri meghallgatásokon, és eddig mindig fontos dolgok hangzottak el. Így történt ez most is, a miniszter egy érdemi és részletes beszámolót tartott, a képviselők feltehették a kérdéseiket, a miniszter megválaszolta azokat - magyarázta lapunknak.
A kormánypárti politikus hangsúlyozta, a meghallgatás a miniszteri számonkérésnek csak az egyik változata, sok más formája is van, illetve a miniszternek nem kötelessége személyesen bent lennie a parlamentben, azért vannak ott az államtitkárok. Kásler Miklós eleget tett törvényi kötelezettségének - közölte L. Simon László.