Kecskeméten rendezett lakossági fórumot a Fidesz, ahol Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár volt a vendég. A közelmúltban felújított Kocsis Pál középiskola valóban impozáns dísztermében tartott rendezvényre jellemzően az idősebb korosztály látogatott el, akik a nézőteret megtöltötték, a karzaton azonban még akadt ülőhely. A díszterem bejáratánál ugyancsak két nyugdíjas hölgy gyűjtötte szorgalmasan a választók adatait a Kubatov-listára Fidesz támogatói ívére.
Kovács Zoltánt közvetlenül a rendezvény előtt kérdeztük a bács-kiskuni megyeszékhelyen létesülő két, összesen 700 vendégmunkás befogadására alkalmas munkásszállóról, a betelepülő vendégmunkásokról, illetve a Magyarországot elhagyó több százezer főről.
Még a kecskeméti bevándorlásból is profitálhat a NER?
Kecskeméten több munkásszállót is építenek a jövőben érkező bevándorlók számára. Lapunk több cikkben is foglalkozott már a volt szovjet laktanya felújításával, ahol várhatóan ukrán és más keleti vendégmunkások lakhatnak majd. Az ügyet szorosan nyomon követő helyi kecsup.hu azt írja, az egyik laktanya felújítását végző céget, egy bizonyos Work N' Stay Kft.-t 2018.
Az államtitkár azt mondta, a munkaerő kulturált és magas színvonalú ellátása és elhelyezése országszerte egy olyan feladat, mellyel az önkormányzatnak és az államnak foglalkoznia kell. Hozzátette, a jogszerűen és a szabályokat betartva külföldről és elsősorban az Európai Unióból vagy éppen külhoni magyarok által lakott területekről érkező vendégmunkások ellen senkinek semmi problémája nem lehet.
Arra a felvetésre, hogy 2018-ban már az Ukrajnából érkezett bevándorlók voltak többségben, illetve számos ázsiai országból is bőven jöttek bevándorlók, Kovács úgy vélekedett, nincs semmi probléma, amíg betartják azokat a szabályokat, amik az Európai Unióban és azokat a szigorú szabályokat, amelyek Magyarországon vannak. Abban az esetben, amíg jogkövetésről van szó,
Csaknem 50 ezer bevándorló érkezett hazánkba 2018-ban, harmaduk ukrán állampolgár
A bevándorló külföldi állampolgárok száma 2018-ban csaknem 50 ezerre ugrott. Ez a szám 13 ezerrel több, mint 2017-ben, a növekmény 80 százalékát, több mint 10 ezer főt a bevándorló ukrán állampolgárok teszik ki, de az Ázsiából érkezők számában is jelentős az emelkedés.
A munkaerőhiány okára is rákérdeztünk, amire 9 évvel a fülkeforradalom után is csak egy visszamutogatós választ kaptunk:
Azért nincs elegendő magyar munkaerő, mert 2010 előtt a kormányok nem szenteltek elég figyelmet a családpolitikának és nem született elég magyar gyerek.
(A 2002-es MSZP–SZDSZ-es hatalomátvétel óta 17 év telt el, vagyis az első Orbán-kormány bukása után születettek még mindig legfeljebb középiskolások – a szerk.)
Ezután a kivándorlás kérdésére terelődött a szó. Kovács hazugságnak nevezte, hogy 7-800 ezer fő hagyta volna el az országot. Emlékeztetett, az Európai Unió statisztikai hivatala is maximum 4-500 ezerre teszi azokat, akik leginkább ideiglenesen, 2-300 ezerre azokat, akik állandó jelleggel az Európai Unión belülre hagyták el Magyarországot.
Ez semmiképpen nem tekinthető kivándorlásnak
– mondta –, hanem az egyik európai alapjognak a használatát jelenti. (A Wikipedia szerint Debrecen lakossága 2019. január 1-jén 201 432 fő volt – a szerk.) Szerinte az elmúlt években megfordult a tendencia, hiszen most már két éve a külföldre kiment munkaerő egy jelentős része elkezdett visszatérni. Az államtitkár úgy véli, hogy
és azt mondta, a kormánynak rengeteg teendője van még ahhoz, hogy idehaza a fizetések, életkörülmények, az állami, illetve a szociális ellátórendszerben adott szolgáltatásokból olyan körülményeket teremtsen, hogy jobban megérje és hasznosabb legyen itthon dolgozni.
Idő kell hozzá, 2010 előtt ezt jól elcseszték
– fogalmazott drasztikusan.
Arra a felvetésre, hogy munkásszállók helyett bérlakásokra lenne szükség, Kovács úgy felelt, hogy
Ezért elsősorban olyan kedvezményeket és lehetőségeket kell teremteni, amivel a magyarok saját lakáshoz akarnak és tudnak jutni. Úgy vélte, hogy az elmúlt években tett egyre szisztematikusabb lépések, melyek mára egy nagyon komoly, Európában is ismeretlen rendszerré álltak össze, kiváló alkalmat és lehetőséget adnak arra, hogy akár a pályakezdők, illetve a frissen, újonnan családot alapítók saját otthonhoz jussanak.
Másképp látja viszont a helyzetet Leier Zoltán, az ellenzék kecskeméti polgármesterjelöltje. A Jobbik színeiben politizáló férfi emlékeztetett, 2007-ben, mikor a Daimler megkötötte a szerződést Kecskeméttel, akkor egy kutatást végeztek a szabad és az átképzett munkaerő darabszámára. Ha akkor stimmeltek ezek a számok – mondta –, és most erre mégis külföldi munkaerőt kell betelepíteni, akkor
kimondhatjuk, hogy elmentek a magyar fiatalok külföldre dolgozni.
Vagyis az ellenzéki kihívó szerint Kecskemét nem tudja teljesíteni azokat az előírásokat, amiket felmértek 2007-ben, nem tudják kiszolgálni munkaerővel ezeket a cégeket, ezért telepítenek be külföldi munkavállalókat.
Leier emlékeztetett, Kecskemét az ipari termelés növekedése miatt budapesti ingatlan- és albérleti árakkal rendelkezik. Első körben azok a fiatalok hagyják el Magyarországot, akik nem tudják kezdő fizetésükből kigazdálkodni ezeket a bérleti díjakat, és ahova elmennek Európába, ott is bérlakásban élnek, ugyanis ott meg olyan magas ingatlanárak vannak, hogy úgyse jutnak hozzá ingatlanhoz – tette hozzá.
A bács-kiskuni megyeszékhely ellenzéki polgármesterjelöltje szerint a bérlakásprogram hiánya miatt hiába megy el dolgozni egy multinacionális céghez egy ember, a bérleti költségek olyan magasra rúgnak, hogy egyszerűen nem él meg a fizetéséből. Mint mondta,
Hangsúlyozta:
muszáj bérlakásprogramot indítani, hogy megtartsuk a fiatalokat,
különben a családalapítás előtt ők Nyugatra fognak menni. Szerinte már most sincs olyan család Kecskeméten, aki ne lenne érintettje a kivándorlásnak annak ellenére, hogy egy ilyen multinacionális cég van a városban.