Az Alfred Wegener Intézet, valamint a Helmholtz Északi-sark Kutatóközpont egy közös tanulmányban figyelmeztette a közvéleményt.
A szerzők arra a kérdésre ugyan nem tudtak egyértelmű választ adni, hogy fent északon mit keres ekkora mennyiségben műanyag-hulladék (flakonok, poharak, stb.), de azt aláhúzták, hogy
óriási kihívást jelent ez a páratlan sarki élővilág számára.
Ugyanis tengeri madarak mellett elpusztult grönlandi cápák gyomrából is került már elő műanyag szemét.
Több mint három évvel ezelőtt, 2012. júliusában észlelték először a tengerfelszínén úszó szemétfoltokat
Grönland és a tőle keletre fekvő Spitzbergák között.
Akkor 31 kis szigetet vettek észre, azonban - ahogy arra dr. Melanie Bergmann tengerbiológus rámutatott - mivel helikopterről és a hajókról láthatták csak a hulladékot, ezért már akkor gyanították, hogy sokkal nagyobb mennyiségben lehet jelen a szemét a tengerben.
Bergmann arra is felhívta a figyelmet, hogy a műanyag a tengerben egy idő után kisebb darabokra bomlik, ami így még veszélyesebb lehet a halak, és vízi emlősök számára.
A legfrissebb, már számítógépes adatok szerint a Fram-szoroson keresztül haladva a Barents-tengeren kialakulóban van
egy hatodik óriási műanyaghulladék-sziget,
aminek létrejöttét, koncentrációját a kedvező óceáni áramlatok segítik.
A Csendes-óceán - kicsit másképp
De, hogy mi táplálja, az még egyelőre rejtély.
A szakemberek szerint
vagy az Észak-Európa sűrűn lakott part menti régióinak szemetét viszi északra, északnyugatra az áramlat, vagy pedig az Északi-sark jégpáncéljának zsugorodása húzódik meg a háttérben; ugyanis a jég visszaszorulásával párhuzamosan egyre nagyobb számban jelennek meg óceánjárók, halászhajók, és az ember működése, létezése bizony szeméttel jár.
Melanie Bergmann egy korábbi tanulmányát felidézve kiderült, hogy az elmúlt tíz éves periódusban az Északi-sark vizsgálat alatt álló térségében, Dél-Európa tengereihez viszonyítva, kétszer gyorsabban nő a műanyag-hulladék a tengerfenéken. A Fram-szorosban kilométerenként átlagosan 2,2-18,4 szemétfoltot találtak a tengerbiológusok.
Bergmann megállapítása szerint, ha így folytatódik, a tengermélye lesz az emberiség műanyag-hulladékának új lerakata.