Peking a bírálatok ellenére ragaszkodik a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen létesített átnevelő táborai fenntartásához, de kevesebb embert küldene oda - közölték kínai tisztségviselők, miután néhány külföldi médium képviselői bepillanthattak a kínaiak által oktatótábornak nevezett létesítmények színfalai mögé.
Pekinget nemzetközi aktivisták, szakértők és politikusok bírálták a többségében muszlim vallású ujgur kisebbség táborokba zárása miatt.
Az ENSZ értesülései szerint akár egymillió ember is raboskodhat ezekben a létesítményekben.
Az utóbbi időben Peking az legalapvetőbb emberi jogokat is semmibe vevő, totális megfigyelést és ellenőrzést lehetővé tevő biztonsági intézkedéseket vezetett be a tartományban a terrorizmus elleni harcra és az ujgurok függetlenedési törekvéseire hivatkozva.
Kína élőben tolja a Közellenségek filmet
A projektről információkkal rendelkező, névtelenséget kérő személy számolt be a Bloombergnek arról, hogy nem csak konkrét személyek, hanem munkahelyek és otthonok is megfigyelés alatt állnak a védett területen, ezek olyan biztonsági zónák, amiket bizonyos személyek nem- vagy csak korlátozottan hagyhatnak el.
Múlt héten a kínai kormány a külföldi média több képviselőjének - köztük a Reuters hírügynökség tudósítójának - szervezett szigorúan ellenőrzött és irányított látogatást három "oktatótáborban". A napokban hasonló látogatást szerveztek 12 nem nyugati ország - köztük Oroszország, Indonézia, India, Thaiföld és Kazahsztán - diplomatái számára - mondták el helyi tisztségviselők.
Shohrat Zakir hszincsiangi kormányzó szerint botrányos hazugságok keringenek a létesítményekről. A tartomány fővárosában, Ürümcsiben nyilatkozó tisztségviselő hangsúlyozta, hogy a központok segítségével "hihetetlenül hatékonyan csökkentették a szélsőségességet" mindössze azzal, hogy "felvilágosították a helyieket a törvényekről, és mandarinul tanították őket".
"Az idő előrehaladtával egyre kevesebb lesz a képzésben részt vevő emberek száma" - mondta a kormányzó, aki mindazonáltal nem bocsátkozott becslésekbe arról, hogy hányan élnek ezekben az ideiglenes táborokban.
A tisztségviselő ugyanakkor leszögezte, hogy az ENSZ egymillió betáborozott emberre vonatkozó becslése "ijesztő, nem valós, és mindössze szóbeszéd".
Jogvédők és egykori táborlakók azt állítják, hogy
a létesítményekben nyomorúságosak az életkörülmények, és durván bánnak a rabokkal.
A kínai kormány ezt ellensúlyozandó szervezte a látogatást a külföldi média képviselőinek, akik a kasgari, a hotani és a karakasi átnevelő tábort kereshették fel Hszincsiang déli részén, ahol rengeteg erőszakcselekmény történt az elmúlt években. Kínai tisztségviselők előszeretettel hivatkoznak az erőszak csökkenésére programjuk sikerességének igazolása érdekében.
A tudósítók bepillanthattak a táborlakók képzésébe, amelyek békés hangnemben, ének és tánc mellett zajlottak mandarin nyelven. Az egyik oktató azt magyarázta a tanteremben tartózkodóknak, hogy a "szélsőségesség" jele az is, ha tiltják a táncot és az éneket az esküvőn, vagy a sírást a temetésen. A táborlakók még a "Ha jó a kedved, üsd a tenyered" című dalt is elénekelték - a Reuters tudósítója szerint
külön a külföldi vendégek miatt.
A média képviselői interjút is készíthettek a helyszínen tartózkodó tisztségviselők szigorú felügyelete mellett. A megkérdezettek mindegyike azt mondta, hogy önszántából van a központban, és
sokan ugyanazt a sablonszöveget használták, amely szerint "szélsőséges gondolatokkal fertőződtek meg".
Beszámolók szerint a muzulmán viselet, a hosszú szakáll növesztése vagy vallási feliratok vagy előadások birtoklása miatt is már a "vallási szélsőségesség" kategóriájába, így pedig átnevelőtáborba kerülhet valaki.
Kínában már a muzulmán viselet miatt is átnevelőtáborba kerülhetnek emberek?
A kínai álláspont szerint Hszincsiang békéjét iszlamista milíciák és szakadárok veszélyeztetik, akik támadásokat terveznek és megpróbálják kiélezni a feszültséget a muszlim ujgur kisebbség és a han kínai többség között. A kínaiak többsége hannak vallja magát, a Han-dinasztiára vezetik vissza nemzetiségüket.
A táborlakók elmondták, hogy elhagyhatják a létesítményt, ha mandarin nyelvtudásuk és jogi képzettségük elért egy bizonyos szintet, illetve "szélsőségességük" csökkent. A központokban élők felhívhatják családtagjaikat, de mobiltelefon nem lehet náluk, és az iszlámban vallásnak megfelelő ételeket kapnak. A külföldi riporterek által felkeresett mindhárom létesítmény minimális biztonsági szigorítások mellett üzemelt. A Reuters a múlt évben több fényképet tett közzé olyan táborokról, amelyek biztonságát szögesdrót és őrtornyok vigyázták.
Maja Vang, a Human Rights Watch jogvédő szervezet hongkongi kutatója szerint növelni kell a nemzetközi nyomást a kínai kormányon az átnevelő táborok ügyében.
"A tény, hogy szükségét érzik egy Patyomkin-túrának azt jelzi, hogy működik a nyomásgyakorlás" - vélekedett.