A jelentés szerint a jelenlegi évi hatmillió fővel szemben 2030-ban már évi nyolcmillióan fognak meghalni dohányzás következtében a világon, 80 százalékuk a közepes vagy alacsony jövedelmű országokban. Ebben az országcsoportban él a dohányosok 80 százaléka, és bár globálisan csökken a dohányosok aránya, abszolút értékben nő a számuk, ráadásul a dohányzás egyre inkább a szegényekre és a sebezhető csoportokra jellemző.
A WHO adatai szerint a világon 1,1 milliárd ember dohányzik, vagyis minden ötödik ember a 15 éven felüli népességben.
A dohányipar olyan termékeket gyárt és értékesít, amelyek idő előtt ölik meg emberek millióit, olyan erőforrásoktól fosztják meg a háztartásokat, amelyeket élelmezésre és oktatásra lehetne fordítani, és hatalmas egészségügyi költségekkel terhelik meg a családokat, a közösségeket és az országokat - olvasható a 688 oldalas jelentésben.
Nem igazolják bizonyítékok a kormányok azon aggodalmát, hogy a dohányzás szigorú korlátozása visszavetné a gazdaságot - hangsúlyozza a két intézmény 70 kutató által jegyzett jelentése, amelyet kedden tettek közzé Genfben, a WHO székhelyén. A kormányok még egymilliárd dollárt sem költöttek a dohányzás visszaszorítására 2013-2014-ben.
A dokumentum szerint a kormányok nem használják ki eléggé az adóztatásban rejlő lehetőségeket, és a dohánytermékekre kivetett adóknak kevesebb mint 0,4 százalékát forgatják vissza dohányzásellenes intézkedésekre.
Ha minden ország 0,80 dollárral emelné egy-egy csomag cigaretta adóját, a kormányok bevétele 140 milliárd dollárral emelkedne és 66 millió fővel csökkenne a dohányosok száma - mutat rá a jelentés egy 2016-os tanulmányra hivatkozva.