A Welt am Sonntagnak sikerült megszereznie a szövetségi rendőrség erről szóló összefoglalóját. Mintegy 1300 olyan eset volt, amikor más okból kellett megszakítani a rendőri intézkedést.
150 esetben a repülőgép kapitánya tagadta meg, hogy a kitoloncolt embert a gépre vigyék.
Több mint 500 kitoloncolás viszont "aktív vagy passzív ellenállás" miatt fulladt kudarcba. Ez több mint háromszorosa az egy évvel korábbi adatoknak. Az ilyen esetekben a legtöbbször nigériai, guineai, szomáliai, szíriai, Sierra Leone-i, gambiai, marokkói, iraki vagy eritreai állampolgárokról van szó.
A 23 900 kiutasítási döntés egyébként 17 százalékos emelkedést jelent a 2017-es adatokhoz képest.
A 11 100 végre is hajtott kitoloncolás viszont 4 százalékos visszaesés.
A legtöbb embert Albániába, Szerbiába, Koszovóba, Irakba, Macedóniába, Oroszországba, Grúziába és Afganisztánba küldték vissza Németországból.
A szövetségi rendőrség viszont csak a kiutasítás utolsó mozzanatát, a tényleges kitoloncolás végrehajtását végzi. Ernst G. Walter, a Német Rendőr Szakszervezet szövetségi rendőrségi szervezetének elnöke a lapnak azt mondta, hatalmas erőfeszítést igényel a szövetségi rendőröktől, hogy a helyi és tartományi hatóságok nem állítják elő azokat, akiket ki kellene toloncolni. Walter szerint sokkal több esetben kellene a kitoloncolandókat kiutasítási őrizetbe helyezni.