Az LMP a korábbi ígéretének megfelelően a bizottsági elutasítás után a plenáris ülés elé vitte az állambiztonsági múlt megismerését célzó javaslatát, valamint azt a kezdeményezését, hogy az 1990. február 14-e után a titkosszolgálatok állományába tartozó, vagy az azokkal együttműködő személyek a jogviszonyuk megszűnése után legalább 8 évig ne vállalhassanak kiemelt közbizalmat igénylő tisztségeket (többek között országgyűlési képviselő, kormánytag, alkotmánybíró, vagy épp legfőbb ügyész se lehessen ilyen ember).
Mi történt a rendszerváltás után?
Demeter Márta, a párt társelnöke beterjesztőként elmondta, az LMP így küszöbölné ki a közélet, a belpolitika és annak szereplői fölötti illegális befolyásszerzést. Szükséges a közéleti átláthatóság, illetve a megroppant társadalmi bizalom visszaállítása - győzködte a kormánypárti politikusokat. Az ökopárt EP-képviselőjelöltje szerint muszáj beszélni arról, hogy mi miért történt a rendszerváltás után, ezt szolgálja a Ház elé benyújtott törvényjavaslatuk is. Ugyanakkor Demeter Márta szerint beszélni kell a magáncégek ügyéről is, hogy kik milyen információkkal sáfárkodnak, és használnak fel magánszemélyek, vagy más érdekeltségek ellen - utalt az LMP terveire a párt társelnöke.
A beadvány vitájához hosszászólt Varga-Damm Andrea is. A Jobbik politikusa szerint indokolt az LMP javaslata, majd utalt "az ellopott rendszerváltásra" is; mint mondta, az elmúlt 29 évben kialakult, vagy aktivizálódott zsaroló potenciálok miatt kell beszélni erről a kérdésről. Az azóta felnövő generáció még mindig ennek a kapcsolatai hálónak az elszenvedői – magyarázta az ellenzéki képviselő, majd idézte az 1991-es Orbán Viktort is, aki pusztán velünk élő rossz emléknek nevezte ez az állambiztonsági kapcsolatokat.
Kíméletlennek kell lenni ebben a kérdésben a parlamentben - szögezte le Varga-Damm Andrea.
A vitához sem a kormánypártok részéről, sem pedig más ellenzéki frakcióból nem szólt hozzá senki, így biztosra vehető, az LMP javaslata nem megy a fideszes szűrőn.
Ismerik a III/III-as ügynököket, de ismét meggátolták az állambiztonsági múlt feltárását
Kedden tárgyalta és utasította el az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának kormánypárti többsége az LMP két törvényjavaslatát: az egyikkel a kommunista állambiztonsági múlt, az ügynökakták megismerését szorgalmazták, a másikkal pedig várólistára helyeznék azokat a személyeket, akik 1990 után kapcsolatban álltak valamelyik magyar titkosszolgálattal, és utána kiemelt közbizalmat igénylő tisztséget töltenének be.
A kommunista múlt
A kommunista állambiztonsági múlt feltárását célzó javaslatról Keresztes László Lóránt, az LMP másik társelnöke, frakcióvezetője beszélt öt kormánypárti képviselő előtt. A kormánypárti hallgatóságát arra emlékeztette, hogy a pártja tizenkilencedik alkalommal nyújtja már be ezt a szimbolikus törvényjavaslatot.
A Fidesz és kommunista múlt ellentmondásos kapcsolatára példaként egyébként felhozta, hogy a Krakus Péter álnéven jelentő jelenlegi fideszes polgármester (a kaposvári városvezető, Szita Károly nevét nem mondta ki, de azért emlékezzünk meg róla - a szerk.) koszorúzott a kommunista áldozatok emléknapján.
Keresztes László Lóránt közölte azt is, hogy a múlt tisztázása mellett többek között lehetővé tennék, hogy az egykori ügynökök ne nyerhessenek személyiségi jogi pereket a kutatókkal szemben.
A jobbikos Szilágyi György a vitában arra emlékeztetett, a Jobbik most támogatja tizenkilencedik alkalommal ezt a törvényjavaslatot, mert szerintük a társadalomnak az áldozatokkal szemben tartozása van. Álljunk végre az áldozatok oldalára – fogalmazott, majd azon tűnődött el, hogy vajon meg szabad-e engedni egy normális országban, hogy nyugodtan éljenek az előző rendszert kiszolgálók. A jobbikos politikus szerint ugyanakkor azért van szükség rájuk,
mert nagyon jó tanáccsal szolgálhatnak a Fidesznek, hiszen ők már részesei voltak az egypártrendszer kiépítésében, illetve az ellenzékkel és a másképp gondolkodókkal való leszámolásban.
Arató Gergely (DK) úgy vélekedett, hogy itt a nagyszerű alkalom, arra, hogy akormánypártiak véleményt mondjanak a diktatúráról, és azokról az ügynökökről, akik az előző rendszert fenntartották. Ez szerinte egy olyan ügy, ami évtizedek óta mérgezi a közéletet. A politikus szerint a teljes nyilvánosság biztosítaná csak azt, hogy történelmileg is felgöngyölíthető legyen az előző rendszer. Megismételte korábbi álláspontját, nevetséges az az érv, hogy 30 évvel a rendszerváltás után nemzeti érdeket sértene az ügynökakták megismerése.
A szocialista Bangóné Borbély Ildikó arra emlékeztetett, hogy Orbán Viktor korábbi KISZ-titkárként kommunistázza az ellenzéket, miközben az MSZP-s politikusnál 10 évvel idősebb a fideszes kormányfő. Szerinte is meg kell nézni, hogy az előző rendszer kiszolgálói melyik pártban vannak. Az MSZP szerint fontos, hogy pontot tegyenek ennek a végére.
Ungár Péter (LMP) arról beszélt, hogy a Fidesz már a Zétényi-Takács igazságtételi törvényjavaslatra is nemet mondott is leszavazták (1991), így most már huszadik alkalommal álltak Pető Iván (SZDSZ) oldalára. Szerinte szégyen, hogy Biszku Béla, és a többi hóhér ágyban és párnák közt halt meg, de hozzátette: ez nagy részben a Fidesz felelőssége. Szóba hozta azt is, hogy Nemzeti Emlékezet Bizottsága továbbra sem tudta megnevezni azokat, akik a politikai tőkéjüket gazdaságivá váltották, azokat sem, akik elárulták a rendszerváltást.
A Fidesz részéről Vígh László volt képviselőtársát, Wittner Máriát, illetve annak korábbi cellatársát hozta fel annak kapcsán, hogy mennyire fontos a múlt megismerése. Azt idézte fel, hogy a szabadulás után derült ki, hogy Wittner Mária cellatársa jelentett az '56-os elítéltről. Azért jelentett róla, mert két gyermekével fenyegették az asszonyt. A kormánypárti politikus szerint ezért nem annyira fekete-fehér az a történet, ugyanakkor álláspontja szerint a az érintettek számára minden anyag nyilvános, és a kutatási tevékenység is biztosított.
A Mi Hazánkos (de papíron független) Dúró Dóra felháborítónak nevezte az előbb elhangzott maszatolást, szerinte a Fidesz és az MSZP kormányok közös bűne, hogy még mindig itt tartunk ebben a kérdésben. Majd a jelenlegi kormánypropagandát is felmondta, miszerint a beterjesztőknek el kell dönteniük, Gyurcsány Ferencet ki akarják-e tiltani a közéletből, vagy inkább kormányra juttatnák kormányra.
Vajon 19. alkalommal is leszavazza a Fidesz, hogy megismerjük a kommunista ügynökök aktáit?
Nemsokára kiderül, mert az LMP a kommunizmus áldozatainak emléknapján az LMP ismét benyújtotta az eddig már a Fidesz-KDNP által tizennyolcszor(!) leszavazott javaslatát, amely az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételét, valamint az állampárti vezetők és a diktatúra állambiztonsága hivatásos állományának egyes közhivatalok viseléséből való kizárását célozná meg.
Végül a szó visszakerült Keresztes László Lóránthoz, aki kijelentette, hogy a törvényjavaslatot elutasító kormánypárti képviselők ismét felkerülnek majd egy tablóra.
Mindkét javaslat tárgysorozatba vételéről kedden dönt az Országgyűlés.
(Címlap- és borítókép: fotó: Béli Balázs / Alfahír)