Három ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság. Az Orbán-kormány 2022-ben 35 évre Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégének adta az állami gyorsforgalmi utak legnagyobb részének üzemeltetési jogát, ami akár 700 milliárd forintot hozhat nekik.
A NER-es autópályabiznisz miatt szorulhat Magyarország az EU-ban.
Az EB azért indított most kötelezettségszegési eljárást, mert úgy látják, hogy a 35 évre szóló koncessziós szerződések értéke nem átlátható, nem hárítja át eléggé működési kockázatot, és megmagyarázhatatlanul hosszú időre kötötték meg a felek, ami sérti az EU-s jogot.
A Fidesz-kormánynak két hónapon belül válaszolnia kell a Bizottság felvetéseire, különben az EB indokolással ellátott vélemény küldéséről fog határozni. 2023 novemberében Lázár János közlekedési és építésügyi miniszter azzal indokolta, hogy Mészáros és Szíjj László kapta a koncessziót, hogy a fix bevétellel versenyképessé tudják tenni a vállalataikat. Szíjj László volt az a NER-es oligarcha, akinek a jachtján Szijjártó Pétert 2020 nyarán lencsevégre kapták. A fideszes külügyminiszter azóta sem vallotta be, hogy a nagyvállalkozó mit kért cserébe.
Orbánék miatt már korábban is számos kötelezettségszegési eljárás indult hazánk ellen.
Eljárást indítottak amiatt is, mert a magyar szabályozás szerint a harmadik országbeli állampolgárok csak az Európai Unió területén kívül található magyar nagykövetségen kérhetnek menedékjogot. A harmadik eljárás pedig azért indult, mert az EB továbbra is az EU-s szabályozzással összeférhetetlennek tartja a lex-CEU-t.
(via 444)