A közép-kelet-európai 18-24 évesek 32 százaléka teljes munkaidőben dolgozik, 19 százalékuk részmunkaidőben, minden harmadik válaszadó (30 százalék) számára pedig szülei támogatása jelenti a fő bevételi forrást - derült ki a legfiatalabb fogyasztói csoport, a Z generáció attitűdjeiről és viselkedéséről szóló új, közép-kelet-európai felméréséből, amelyet a Mastercard készíttetett, az MTI pedig szemlézett.
{block:block_content:83f6f420-ec81-488d-9ade-46fde05c55af}
A 11 országban vizsgált 18-24 évesek a lakosság 7,2 százalékát (mintegy 11,5 millió ember) teszik ki, és szerepük a gazdaságban egyre jelentősebb.
A felmérés alapján a magyar fiatalok 40 százaléka teljes állásból szerzi jövedelmét, vagyis jobb az átlag, mint a környező országokban. 22 százalék a szüleit jelölte meg, mint bevételei elsődleges forrását, 16 százalékuk pedig főleg részmunkából él.
A közép-kelet-európai Z generáció képviselőinek átlagos havi jövedelme 450 euró, és prioritás számukra, hogy a közeljövőben már ne függjenek a szüleiktől, fő céljuk ezért az, hogy befejezzék tanulmányaikat és megszerezzék első szakmai tapasztalataikat. A jövőben 2000-3000 eurót szeretnének keresni; ez elég ahhoz, hogy eltartsák a családjukat, valamint hogy lakásra és időnként nyaralásra vagy utazásra gyűjthessenek.
Bár a pénz fontos számunkra, de a többi emberrel való kapcsolatokat értékelik a legtöbbre.
A fiatalok szerint semmi sem helyettesítheti a személyes beszélgetéseket, és 64 százalékuk szívesen tölti szabadidejét másokkal, különösen a barátaival.
A társadalmi és környezeti kérdések iránti elkötelezettségüket jelzi, hogy csaknem felük (45 százalék) azt mondta, adakozik különböző alapítványoknak és civil szervezeteknek, 34 százalékuk pedig önkéntes munkát vállal.
Amikor a jövőre gondolnak, a bolygó állapota az egyik leggyakoribb aggodalmuk (40 százalék), de a többséget (52 százalék) a megélhetés nyugtalanítja.
A megélhetést a magyar válaszadók 61 százaléka jelölte meg.
A felmérésében részt vevők 70 százaléka elsődleges információ- és inspirációs forrásként használja a közösségi médiát, 76 százalékuk havonta legalább egyszer vásárol online.
A magyar adat megegyezik a közép-európai átlaggal,
- főként ruházati (60 százalék),
- élelmiszer (45 százalék),
- vagy szépségápolási termékeket (41 százalék) vásárolnak a webáruházakban.
Tudatos vásárlók: 74 százalék mindig utánanéz a különböző kereskedők ajánlatainak a fizetés előtt, 77 százalékuk pedig ellenőrzi, hogy a termék máshol elérhető-e akcióban.
Keresztesy Gergő: A fiatalok egyre jobban nyitnak a politika felé
Miért változtatott a kormány az ifjúságpolitikáján? Meg tudja-e szólítani a kormányzat a fiatalokat? Miután több mint 130 ezer új választó lesz a 2022-es országgyűlési választásokon kardinális kérdéssé vált a Fidesz részéről, hogy valamilyen módon megpróbáljanak eljutni a fiatalokhoz.