Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete kéri a kormányt, hogy vonja vissza a tervezetét

Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete közleményt írt azok után, hogy a 2020-as tanévtől megszüntetné a kormányzat a magántanulói státuszt. Helyette egyéni munkarendet vezetnének be. A Semjén Zsolt által benyújtott törvényjavaslatról a keddi nap folyamán fog szavazni az országgyűlés. 

A szervezet közleménye szerint a benyújtott összegző módosítás olyan hivatkozásokkal vár el további jelentős, alapelveikkel ellentétes változásokat az alternatív iskoláktól, amelyek több ponton teljességgel indokolatlanok.

1. A módosítás szerint az alternatív kerettantervekben „a NAT-ban meghatározott tananyag tartalmakat tanévenként két félévre bontva kell megjeleníteni a kerettantervekben” – miközben az EMMI rendeletben kiadott „hagyományos”, központi kerettanterveiben ugyanezeket kétévenkénti meghatározásban, és még a helyi tantervek szintjén is (amelyet az egyes iskolák készítenek a kerettanterv alapján) csak egy tanéves bontásban kell megadni. Miért van arra szükség, hogy az alternatív iskolákat szigorúbban szabályozzák?

2.  A módosítás az alternatív kerettantervek felülvizsgálatát rendeli el „az iskolák közötti átjárhatóság és a továbbtanulás biztosítása érdekében”, miközben az összes alternatív kerettanterv a NAT figyelembe vételével készült, ennek megfelelően mindegyik biztosította eddig is az átjárhatóságot.

3. A kötelező osztályozás bevezetésének indoklása szerint „A szülő, a tanuló számára egyértelmű visszajelzést az elért teljesítményről az osztályzatok, érdemjegyek teremtik meg.” Ahogy az előző közleményünkben is megfogalmaztuk, az alternatív iskolákban a szöveges értékelések részletes leírást tartalmaznak az adott tanuló teljesítményéről. Természetesen jogos igény, hogy a szülő kérésére vagy továbbtanulás esetén minden tanuló az általánosan használt osztályzatokat is megkapja – erre eddig is volt minden alternatív iskolában lehetőség. Eddig is vállalták minden alternatív kerettantervű iskolában, hogy a szülő kérésére bármikor ötfokú skálán osztályozzák tanulóikat. Ezzel együtt az alternatív kerettantervek bevezetése óta még soha nem kérte egyetlen szülő sem gyermeke osztályzását pusztán tájékoztatásul. Az alternatív kerettantervű iskolákba járó tanulók és szüleik eddig is maguk választották ezeket az iskolákat, igényelve és elfogadva azok sajátos pedagógiai működését. Az alternatív iskolák pedagógiájában az értékelés kiemelt szerepű pedagógiai eszköz, a visszajelzés mellett a motiváció, az önreflexió, a diagnosztizálás eszköze, melyet az adott alternatív pedagógiai paradigma sajátosságai határoznak meg.

A szervezet kitért arra is, hogy a legnagyobb aggály az, hogy a tervezet benyújtása előtt egyáltalán nem volt szakmai egyeztetés. Hozzáteszik, hogy mivel szakmailag nincs kellően átgondolva, így arra kérik a benyújtót, hogy tervezetét vonja vissza, és adjon tájékoztatást arról, mi a valódi indokoltsága az alternatív iskolákat érintő törvénymódosításnak.