A központi és a területi közigazgatásban összesen 2500-an kérték felmentésüket.
Forrnak az indulatok a közigazgatásban. Az Index úgy értesült, elsősorban a megyei és járási, kerületi kormányhivatalokban májusra kaotikus helyzet alakulhat ki köszönhetően a köztisztviselőkre vonatkozó jogszabály-változásnak, amely megnövelt munkaidőt, béremelés helyett bércsökkenést, csökkenő szabadságot eredményezett.
A lapnak a kormány is beismerte: több ezren felmondtak.
A módosítás értelmében már nem számítják bele a félórás ebédidőt a munkanapba, így az eddigi 8 helyett legalább 8,5 órát kell naponta dolgozni. Ez egy évben összesen nagyjából plusz 14-15 plusz munkanapot jelent ezeknek a hivatalnokoknak, miközben ugyanezzel a törvénymódosítással 25-ről 20 napra csökkent az alapszabadságuk.
Utóbbihoz ugyan hozzátartozik, hogy a gyerekek után járó pótszabadság a duplájára nőtt, de az egygyerekesek vagy gyermektelenek alapszabadsága így is csökkent, sőt, a portál kapott olyan panaszlevelet is, amely szerint egy háromgyermekes, több évtizedes tapasztalattal rendelkező hivatalnok a gyermekek után jó pótszabadsággal együtt is, összességében még mindig 11 napot veszít a munkaidő-növelés miatt.
Egy másik, név nélkül nyilatkozó központi államigazgatási dolgozó szerint náluk a megnövelt munkaidő hétfőtől csütörtökig 7:30 és 16:30 közötti munkavégzést jelent, ami nem is 8,5, hanem napi 9 óra. Korábban a Népszava írt arról, hogy a Nyugdíjfolyósítási Főigazgatóságon például 9 órás lett a munkanap, a törvény munkaidő-beosztásra vonatkozó része szerint ugyanis a napi munkaidő maximum 12 óra, a heti munkaidő maximum 48 óra lehet.
A lap információi szerint a napi 9 órás munkaidő csaknem a teljes közszférában általános gyakorlat lett.
"Az új törvények értelmében a kormányzati igazgatásban dolgozó kollégáknak összességében évente egy hónappal többet kell dolgozniuk. Ha agyondolgoztatott kollégák intézik az ügyeiket, amelyek a munkaerőhiány miatt elhúzódnak, az az ügyfeleknek, vagyis az egész országnak rossz. A munkaerőhiány mögött pedig egyértelműen az alacsony fizetések állnak. A közszférában pedig egyértelműen azért tartják alacsonyan a béreket, hogy a versenyszférában is alacsonyan maradjanak."
- mondta még februárban lapunknak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke.
"Mit kell még elviselnie egy dolgozónak?" - interjú az MKKSZ elnökével, Boros Péternével
A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) januárban bejelentette, hogy márciusban országos sztrájkba kezdenek. Ennek előkészületeiről, illetve a szociális ágazatban, valamint a kormányzati igazgatásban dolgozók helyzetéről is kérdeztük Boros Péternét. Január 17-én jelentették be, hogy, ha nem teljesülnek követeléseik, március 14-re országos közszolgálati sztrájkot kezdeményeznek.
Eközben a kormán a kormányhivatali dolgozók cafeteria-juttatásai idén már elmaradnak, miközben a tavaly januári bérnövekmény meg sem közelítette a megelőzően 9-10 éven át, a bértábla befagyasztása miatt elmaradt növekedést. Magyarul: a kormányhivatali dolgozók konkrétan bércsökkenéssel szembesültek márciusban, miközben megnövelték a munkaidejüket és munkaterheiket.
Az Index úgy tudja: totális csalódottság lett úrrá a kormányhivatalnokok nagy részén az elmúlt hetekben azután, hogy beigazolódott: a kormánymegbízottakon kívül a dolgozók tényleg nem kaptak béremelést. Sőt, az Indexnek név nélkül nyilatkozók között volt olyan is, akinek éppenséggel csökkent a bére az új papírok szerint. Azaz csökkent volna, de felmondott, jelenleg felmentési idejét tölti.
A lap szerint döbbenetes méreteket öltött a felmondási hullám, a további tömeges létszámcsökkenés pedig több szervezeti egység működését megbéníthatja.
A kormány elismerte: eddig 2500-an kérték a felmentésüket egy hónap alatt.
A portálnak egy közigazgatási dolgozó röviden, de roppant találóan foglalta össze a helyzetet:
"Nem ezt érdemeltük. Ez nem közszolgálat, ez már közrabszolgaság".