Kiderült, milyenek a magyarok tévézési, internetezési szokásai

Kiderült, milyenek a magyarok tévézési, internetezési szokásai

Az egyes szociológiai csoportok között éles médiafogyasztási különbségek figyelhetők meg – derül a Republikon Intézet felméréséből, melyet Bige László milliárdos által megrendelt és a Závecz Research által készített nagymintás, 5000 fős reprezentatív közvélemény-kutatás alapján végeztek, és amelynek eredményeit a Narancs közölte.

A lakosság nagy része még mindig a televízióból próbál tájékozódni, a legtöbben az RTL Klub és a TV2 hírműsorait nézik. A közmédia a harmadik legnézettebb, őt az ATV, majd a Hír TV követi.

Megdöbbentő az az adat, mely szerint

a válaszadóknak csupán 56 százaléka olvas híreket az interneten.

Akik viszont igen, azok az Origót, 24.hu-t és az Indexet nézik. Őket a 444, a HVG, a Blikk és a Telex követi. A Facebookot viszont a válaszadók 48 százaléka naponta látogatja, mindössze 28 százalék mondta, hogy soha nem megy fel a legnagyobb közösségimédia-platformra.

A közmédiáról kiderült, hogy három csoportban magas a nézettsége:

  • a Fidesz szavazói,
  • a 60 év felettiek és
  • a legfeljebb 8 általánost végzettek

között. Az MTVA műsorainak nézettsége alacsony a fiatalok, a diplomások és a bizonytalan szavazók között, valamint a nagyvárosban élők és az ellenzéki szavazók között is. Ugyanakkor utóbbi csoportban 40 százalék azt mondta, legalább heti egyszer nézi.

Az ugyancsak Fidesz-közeli TV2 nézői között magas az előbbi három csoportnak az aránya, alacsonyabb a diplomások, az ellenzéki szavazók, a bizonytalanok, illetve a budapestiek körében.

Az RTL Klub híradójánál is az idősebbek és az alacsony végzettségűek emelkednek ki, míg alacsonyabb az aránya a diplomások és a bizonytalan szavazók körében.

A Republikon Intézet megállapítja: minél magasabb a válaszadó végzettsége, annál kevésbé néz TV-t és tájékozódik TV műsorokból; minél idősebb a válaszadó, annál inkább tájékozódik televíziós műsorokból és feltehetően több időt is tölt a TV előtt; a fiatalokra ennek az ellenkezője igaz, ők általánosságban nem televízióból tájékozódnak.

Másfelől: minél magasabb a végzettség, illetve minél nagyobb településen lakik valaki, annál valószínűbb, hogy látogat internetes hírportálokat, miközben minél idősebb a válaszadó, annál kevésbé tájékozódik az internetről.

Vagyis – vonja le a következtetést az elemző intézet –

létezik egy törésvonal a tájékozódásban: az internetezők és a tévénézők csoportja több demográfiai adat alapján is meglehetősen élesen eltér egymástól.