A kancelláriaminisztert a csütörtöki kormányinfón Nagy Gábor Tamás I. kerületi fideszes polgármester hétről hétre dagadó ingatlanbotrányáról kérdezték. A balhé május elején robbant ki, amikor a Magyar Nemzet nagy nehezen kiverte a Budavári Önkormányzatból a lakásbérlési adatokat. Ezekből aztán először az derült ki, hogy
Nagy volt felesége a Dísz téren 80 ezerért bérelt egy 158 négyzetméteres lakást.
Később fokozatosan fény derült rá, hogy az I. kerület a közhiedelemmel ellentétben Budapest egyik legolcsóbb része. Hiszen egy fideszes önkormányzati képviselő 145 négyzetméteres kecót bérelt 110 ezer forintért, maga a polgármester pedig mindössze 81 ezret fizet saját otthonáért.
Lázár János leszögezte neki "nem tetszik" az I. kerületi eljárás, és szerinte akkor cselekszik "bölcsen" egy településvezető, ha
"távol tartja magát és környezetét az ingatlanok bérbeadásától."
Hozzátette: a korábban általa vezetett Hódmezővásárhelyen a polgármester nem is dönthet ilyen ügyekben, az illetékes bizottságot pedig egy szocialista képviselő vezeti.
A budavári lakáspanama legfőbb tanulságát azonban abban látja, hogy
"ezért jobb a magántulajdon, mint a köztulajdon. Ha nem lehetne az önkormányzatnak meg az államnak lakása akkor ilyen gond nem lenne."
A megboldogult SZDSZ egykori klasszikussá nemesedett bölcselkedését, mely szerint "az állam a legrosszabb gazda", a földmutyik idején már hallhattuk a kancelláriaminisztertől. Ám az összes köztulajdonban levő lakás magánkézbe adásának ötletét eddig még a legkeményvonalasabb hardcore privatizátoroktól sem hallhattuk. Igaz, az elképzelésnek voltak már olyan úttörői, mint az V. kerület egykori szocialista vezetője, Steiner Pál, Terézváros volt MSZP-s vezére, Verók István, vagy a XI. kerületet a Kopaszi-gát terhétől megszabadító Molnár Gyula.
Lázár János tehát nemzetünk legmesszebbre látó alakjainak nyomába szegődik. Én már tűkön ülve várom Hunvald György önkormányzati lakásértékesítési kormánybiztos kinevezését.