Varsó a vétó jogával fog élni, ha az Európai Unióban (EU) nem születik a lengyel elvárásoknak megfelelő megállapodás az uniós eszközök kifizetésének feltételrendszeréről, ezen belül a jogállamisági kérdésekről - erősítette meg Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.
Sajtóértekezletén újságírói kérdésre válaszolta ezt a miniszterelnök, azzal kapcsolatban, hogy az EU Tanácsának német soros elnöksége és az Európai Parlament tárgyalói előző nap ideiglenes megállapodásra jutottak az uniós költségvetéshez kötődő új politikai feltételrendszer létrehozásáról, köztük a jogállamisági feltételek teljesülésének szükségességéről.
Morawiecki kizártnak nevezte, hogy a 2021 utáni költségvetési keret, valamint a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek enyhítésére szánt helyreállítási alap felhasználásához kötődő feltételrendszeren keresztül, mintegy "hátsó kapun át", az Európai Bizottság vagy más uniós szervek "homályos kritériumok alapján" döntsenek az egyes tagállamoknak szánt források kifizetéséről.
Lengyelország "lehetetlennek tartja a például az úgynevezett jogállamisághoz kötött feltételrendszer önkényes alkalmazását"
- hangsúlyozta Morawiecki.
Morawiecki aláhúzta: egyetért azzal, hogy "minden euró kiadását tisztességesen kell elszámolni", nem arról van szó, hogy Lengyelország ellenzi az uniós források felhasználásának ellenőrzését.
A felhasználást azonban nem lehet azokhoz az elképzelésekhez kötni, amelyeket az uniós szervek
"a lengyel állam független intézményeinek, ezen belül a bíróságoknak működéséről kialakítanak"
- jelentette ki.
Megelégelte a magyarországi korrupciót Brüsszel, jöhet a jogállamisági feltétel
A magyar kormány heves tiltakozása ellenére az Európai Tanács és az Európai Parlament közötti új megállapodás értelmében a jövőben jogállamisági feltételekhez köthetik az uniós kifizetéseket. Mint ismert, hosszú idők óta heves viták folynak arról, hogy az uniós kifizetések milyen metódus szerint menjenek végbe.
(MTI)