A magyar Országgyűlés 2013-ban hozott határozata szerint az Európai Ügyészség kizárólagos hatalomgyakorlása túlterjeszkedne az Európai Unió működéséről szóló szerződés 86. cikkén. Az Európai Ügyészség ilyen nemzetek feletti modellje aránytalanul korlátozná a büntetőjog tekintetében meglévő tagállami szuverenitást – emlékeztetett sajtótájékoztatóján Staudt Gábor, hozzátéve, hogy a Fidesz–KDNP-n kívül akkor természetesen a Jobbik is támogatta a határozat elfogadását.
Az EU nem adja fel
Staudt Gábor kifejtette, időközben hiába jelezte több tagállam parlamentje is, hogy az Európai Ügyészség tervezete túlmutat azon, „amit jelen pillanatban az Európai Unió megtehet”, az unió „nem adja fel”.
Az Európai Parlament (EP) tegnap ugyanis állásfoglalást fogadott el, amelyben szerinte „megdöbbentő pontokat találhatunk”. Az EP e szerint „létfontosságúnak tartja”, hogy létrejöjjön az „egységes, erős, független” Európai Ügyészség, amely eredetileg az EU pénzügyi érdekeit érintő bűncselekmények elkövetőivel szemben nyomozhatna, folytathatná le a vádhatósági eljárást és állíthatna bíróság elé valakit.
Staudt Gábor kifejtette, önmagában nem azzal van a gond, az EU a saját pénzügyi érdekeit kívánja védeni, hanem azzal, hogy
„olyan szupranacionális ügyészséget szeretne létrehozni, amit nem tehetne meg az alapító szerződéseiben foglaltak szerint”.
Jön az európai főügyész?
Hozzátette, a tervezet szerint az Európai Ügyészség „teljes mértékben független a tagállamoktól”, az „európai főügyész vízióját is előrevetíti”, ráadásul hierarchiában magasabban állna az egyes tagállami ügyészségeknél. Ezáltal pedig joga lenne átvenni egy tagállami ügyészségtől olyan ügyet, amelyről azt gondolja, hogy az ő hatáskörébe tartozik. A jobbikos képviselő rámutatott, az állásfoglalás szerint már nem is csak az unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében lenne jogköre ennek a főügyészségnek, hanem az azokhoz kapcsolódó, vagy egyéb bűncselekmény esetén is ők nyomoznának. E „gumijogszabály” alapján szerinte félő, hogy az Európai Főügyészség „az ügyek bővítésével korlátlan hatalomra tehetne szert”.
„Az EP teljesen független, minden állam és minden bűnüldöző szerv fölött álló ügyészség létrehozását szorgalmazza”
– hangsúlyozta Staudt Gábor.
Mint kifejtette, a Jobbik EP-képviselője, Balczó Zoltán az erről szóló vitában utalt a 2013-as magyar országgyűlési határozatra, valamint arra is felhívta a figyelmet, hogy a vitában sok képviselő európai „államügyészről” beszélt. Staudt Gábor szerint ez azért furcsa, mert
„tudomásunk szerint európai állam, mint olyan, nem létezik. Úgy tűnik, sokan már túllendültek az EU jelenlegi állapotán, és Európai Egyesült Államokat vizionálnak”.
Fideszes kettős játék
Staudt Gábor arról is beszélt, hogy bár a magyar Országgyűlésben és a magyar sajtóban a Fidesz elutasította ezt a javaslatot, a Fidesz EP-delegációja mégsem szavazott ellene. Staudt szerint felháborító, hogy tartózkodtak a szavazáson, a tartózkodás ugyanis az EP-ben nem az, mint idehaza: nem „udvarias nemet” jelent, mert ott csak az igeneket és a nemeket számolják össze egy döntésnél. „A Fidesz EP-képviselői kivonták magukat ebből a vitából, és nem szavaztak ellene” – magyarázta Staudt Gábor, hozzátéve, hogy más országok néppárti képviselői közül többen is a tervezet ellen voksoltak.
„A Fidesz Magyarországon előadja a nemzeti szuverenitás védelmezőjét, Brüsszelben viszont nem gátolja meg a hasonló javaslatok elfogadását, ismét hamis kettős játékot játszik. A fidesz EP-képviselői egyáltalán nem képviselik a magyar nemzeti érdekeket”
– jelentette ki Staudt Gábor.
A politikus kifejtette, az Európai Ügyészség kialakításával kapcsolatban nagyon sokan „szuperállamként” tekintenek az unióra, és közös „európai büntetőjoggal kívánnák a jövőt elképzelni”. Staudt felhívta a figyelmet: ezek megvalósítása a jelenlegi berendezkedés teljes megváltoztatását igényelné,
„de ahogy ma az Európai Ügyészség, holnap akármilyen javaslat előkerülhet”.
(Balczó Zoltán hozzászólását az alábbi videón tekinthetik meg.)