Bár a 2015-ös 707-hez, és a 2014-es 980-as adathoz képest ez némi javulást mutat, a kieső több száz szakdolgozó így is súlyos problémákat okoz a hazai ellátásban.
Sok kórházban ugyanis már nagyobb gond a nővér-, mint az orvoshiány.
Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a szakdolgozók közül már nem csak a harmincöt év alattiak döntenek úgy, hogy külföldön folytatják:
2016-ban a 35–49 évesek közül 311-en igényelték a szükséges dokumentumot.
Ráadásul azok a nyugdíjaskorú ápolók, akik még dolgoznának, ezt nem tehetik meg csak úgy, hála egy kormányhatározatnak, ami kimondja: a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottaknak választaniuk kell a nyugdíj és a munka között.
Az alapellátást is érinti a válság
A számokból az látszik, hogy a fogorvosok közül is sokan mennek más országba dolgozni.
Tavaly az ÁEEK szerint 162 magyar és 96 külföldi állampolgárságú fogorvos kérte a hatósági bizonyítványt.
Az egyetlen jó hír, hogy a tavalyi adatokhoz képest csökkent azoknak a magyar orvosoknak a száma, akikről feltételezhető, hogy más országban szeretnének dolgozni, bár ennek elég prózai oka lehet:
az itthon maradókat vagy a nyelv-, vagy a szaktudás hiánya, vagy ritkább esetben a valódi elkötelezettség tarthatja Magyarországon.
Egyébként a háziorvosoknak most 130 ezer forintos rezsitámogatást is megítéltek, ám a fogorvosok nem kapnak ilyen segítséget.
Az ÁEEK összesített adatai alapján a fogorvosok közül legtöbben – 107-en – a 25–29 éves korosztályból kértek hatósági bizonyítványt, de a 30–34 évesek között is 60 fő igényelte a dokumentumot. A célországok között az első három helyen az Egyesült Királyság, Írország és Németország szerepelt.