A 2023. augusztus elsejei adatok szerint 659 tartósan (6 hónapnál hosszabb ideje) betöltetlen háziorvosi praxis volt Magyarországon, összesen 517 településen és kerületben. Ebbe 182 felnőtt, 153 gyermek, illetve 324 vegyes praxis tartozott bele – közölte a Gazdaságkutató Intézet (GKI) jelentését a Népszava.
A helyzet Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a legrosszabb 73 üres praxissal, majd Budapest és Pest következik 56-tal, illetve 51-gyel. Vagyis – jegyzi meg a GKI – a mintegy 6500 praxis közül minden tizedik betöltetlen.
A KSH adatai szerint 2021-ben 5807 orvos praktizált az alapellátásban, 4473 háziorvos, illetve 1334 házi gyermekorvos. A háziorvosok száma az ezredforduló óta 13 százalékkal, a házi gyermekorvosok száma 15 százalékkal csökkent. A csökkenés igazán 2010 után gyorsult fel, 2010 és 2021 között a háziorvosok létszáma 9 százalékkal, a gyermekorvosoké 13 százalékkal csökkent. Eközben a népesség 4 százalékkal, a gyermekek száma pedig 5 százalékkal esett vissza.
Ennek következtében egyre több lakos jut egy háziorvosra, illetve házi gyermekorvosra.
2000 és 2021 között szinte egyenletesen, összességében 19 százalékkal emelkedett az egy háziorvosra jutó ellátandók száma, míg a gyermekorvosok esetében a kedvezőtlen tendencia 2012 után indult be, azóta 13 százalékkal emelkedett e mutató értéke.
A GKI kiemelte, hogy a háziorvosok körében jelentős az elöregedés, azaz a nyugdíjba vonuló orvosok helyett nincs utánpótlás. 2023. februárban 56 százalékuk 60 éves vagy idősebb, míg 1,4 százalékuk 35 éves vagy fiatalabb volt. 5-6 éven belül várhatóan a megmaradt háziorvosok elsöprő többsége lesz már a nyugdíjkorhatár felett. Tovább tetézi a problémát az új ügyeleti rendszer, mely újabb terhet ró a háziorvosokra, illetve a szűkös praxisfinanszírozás is a nyugdíj felé tereli a már amúgy is korhatár feletti állományt.
Címlapkép: Boiskó Sándor címzetes főorvos beolt egy férfit a kállósemjéni háziorvosi rendelőben 2021. április 16-án.Fotó: MTI/Balázs Attila