Az Európai Unió Bírósága (EUB) ítéleteinek tagállami értelmezése tiltott – szögezte le Marczingós László az ATV Start című műsorában.
Ennek „átértelmezése, felülértelmezése szigorúan tilos”
– fűzte hozzá a devizahitelesek szabadságharcosaként is ismertté vált ügyvéd, aki megjegyezte, az EUB devizahiteles ítéletét értelmező kúriai jogegységi határozathoz fűzött különvélemények között is megjegyzik,
hatáskör nélkül járt el a Kúria.
Marczingós úgy látja, a legfőbb bírói fórum jogegységi döntésének célja az, hogy kötelezze az alsóbb fokú bíróságokat, térjenek el az Európai Unió jogától.
A jogász felhívta a figyelmet arra is, az EUB nem egyedi ügyekben jár el, hanem az uniós jog értelmezésének kérdése merül fel egyedi ügyben, ennek általános értelmezését mondja ki a luxembourgi székhelyű EUB. Ezt a mostani döntést alkalmazni is fogja az illetékes hazai bíróság, de közben felmerült, mit kell tenni azokban a hazai ítélkezési gyakorlatokkal, melyek szembenálltak az EUB ítéletével.
„A jogegység érvényesítése érdekében el kell takarítani az útból minden olyan korábbi kúriai gyakorlatot, mely sérti az európai bíróság ítéletét” – hangsúlyozta Marczingós, aki hozzátette, bár ez volt a cél, de nem ez a döntés született meg a Kúrián.
Marczingós felidézte, a kúriai döntés szűkíti az EUB ítéletének hatályát, ugyanis
az EUB ítéletében benne volt a devizavételi és devizaeladási árfolyamok alkalmazásából fakadó szerződések érvénytelensége is,
és egyben kezelte az árfolyamkockázati tájékoztatás hiányával.
„Az EUB úgy kezeli a helyzetet, hogy teljesen mindegy, milyen okból semmis a szerződés, azt nem lehet érvényessé nyilvánítani”
– húzta alá a szakember. Marczingós László úgy véli, a Kúria bankok érdekében és a fogyasztók érdekei ellen eljárva úgy szűkítette az EUB mostani ítéletének hatályát, hogy az csak az árfolyamkockázati tájékoztatás hiányából adódó érvénytelenségre vonatkozzon. Az ügyvéd szerint a jogegységi határozat célja a devizahitelek rendezéséről szóló törvények, többek közt a forintosítás hatályban tartása.
A jogi szakember arra is felhívta a figyelmet, az úgynevezett Kásler-ügy óta tudott, hogy
a forintosítás mint a vételi és eladási árfolyamok alkalmazásának tisztességtelenségét kiküszöbölő megoldás nem felel meg az uniós jognak.
Legalább hat, de lehet, hogy a külföldi ügyekkel együtt tizenkét alkalommal is kimondta az EUB, hogy az ilyen normák utólagos behelyettesítésére nincs lehetőség – fűzte hozzá Marczingós László.
„Kapott valaki 10 millió forintot, az európai bíróság döntése értelmében a 10 millió forintot köteles visszafizetni kamat-, költség- és járulékmentesen. Ezek a szerződések teljes egészében érvénytelenek, a szerződéseket megjavítani nem lehet sem bírói ítélettel, sem tagállami jogi beavatkozással”
– összegezte az EUB ítéletét a devizahiteles ügyvéd. Hozzátette,
az EUB ítéleteit szó szerint kell alkalmaznia mindenkinek.
Marczingós László lett a tiszteletbeli elnöke a most megalakuló Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetségének, melybe az előzetes belépési szándéknyilatkozatot ezen a linken lehet kitölteni. A károsultakat tömörítő, immár több mint 44 ezer tagot számláló Facebook-csoporthoz pedig itt lehet csatlakozni.
A Marczingós Lászlóval készült beszélgetés itt nézhető vissza: