A Gyurcsány-kormány után ismét felmerült a vasúti szárnyvonalak bezárásának lehetősége – értesült több forrásból a Népszava. A lap úgy tudja, Fónagy János államtitkár irányításával már tart a párhuzamosságokat csökkenteni hivatott egységes országos vasúti és buszmenetrend létrehozása.
A Közlekedő Tömeg Egyesület (KT) egyik alapítója, Gyöngyösi Máté arra emlékeztetett: a MÁV Start Zrt. már tavaly novemberben két Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vasútvonalon is arra írt ki közbeszerzési pályázatot, hogy a szerelvényeket autóbusszal váltsák ki. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) akkor megakasztotta a Nyíregyháza–Nyírbátor és a Mátészalka–Csenger vonalon a vasúti közlekedés leállítását. A KT szerint Csépke András, a MÁV-Start vezérigazgatója hiánycsökkentés céljából elszánt a szárnyvonalak bezárása mellett.
Gyöngyösi Máté a lapnak azt mondta, az érintett szakaszokon valóban rossz állapotban van a vasúti pálya, erre költeni kellene az államnak, de a közutak is rémesek.
Az érintett viszonylatok
- Almásfüzitő–Esztergom
- Csorna–Pápa
- Zalaegerszeg–Rédics
- Somogyszob–Nagyatád
- Godisa–Komló
- Szentlőrinc–Sellye
- Mohács–Villány
- Gyöngyös–Vámosgyörk
- Hidasnémeti–Szerencs
- Nyékládháza–Tiszaújváros
- Tiszafüred–Karcag
- Mezőtúr–Battonya
- Nyíregyháza–Nyírbátor
- Mátészalka–Csenger
A baloldali lap értesülése azért érdekes, mert 2007. március 5-én ellenzékben a Fidesz még épp Fónagy János vezetésével támadta Gyurcsány Ferenc gazdasági miniszterét, Kóka Jánost a szárnyvonalak bezárása miatt. A jelenlegi államtitkár interpellációjában például így fogalmazott:
2007. március 4-én a kormány 14 vasútvonalon 474 kilométer távolságon, arcpirító módon reformnak nevezve, megszüntette az évtizedek óta működő személyszállítást. A vidék biztonságát, a munkába és iskolába járás lehetőségét, az orvoshoz jutást és nem utolsósorban munkahelyeket jelentő vasúti személyszállítást kizárólag vállalati ügynek tekintve, megalapozatlan gazdasági érvekre hivatkozva szüntette meg. A kormány ezzel a döntésével is szembemegy az ország lakosságának alapvető érdekeivel, de szembemegy az Európai Unió közösen vállalt törekvéseivel, a közösségi érdekekkel is. (…) A vasútvonalak jelenlegi és tervezett további bezárásával nem bővítik, hanem szűkítik a közösségi közlekedés alapszolgáltatásait.
A fejlődést, jó irányú változtatást jelentő „reform” kifejezést megcsúfolva visszalépnek, ezzel is nehezítik a vidéken élő emberek történelmileg meglévő hátrányos helyzetét, az egyenlő esélyek biztosítása helyett fokozzák a napi életvitelben ma is meglévő nehézségeket.
Jelentősen növelik az egyetlen lehetséges jövőnek mondott közösségi közlekedés díjait, rászorítva az arra képeseket a személygépkocsi igénybevételére, elzárva az anyagilag erre képteleneket alapvető emberi joguktól, a mobilitástól.
Még ugyanezen a napon szintén a szárnyvonalak bezárásával kapcsolatban Kóka Jánost interpellálta Balla Mihály, Kontrát Károly és Molnár Oszkár. Az azonnali kérdések órájában Navracsics Tibor, Tállai András és Horváth Zsolt vonta kérdőre Gyurcsány miniszterét. A kérdések közt pedig Erdős Norbert, Balogh József, Kékkői Zoltán és Vigh László „masszírozta meg” Kókát.
Jobbik: A szolgálati Audikkal, helikopterekkel és magángépekkel közlekedők fenyegetik a vasúti mellékvonalak jövőjét
A 7700 kilométeres hazai vasúti hálózat 40 százalékát kitevő mellékvonalak jövőjét súlyosan fenyegetik az inkább szolgálati Audikkal, helikopterekkel és magángépekkel közlekedő kormányzat emberei – reagált az értesülésre Ander Balázs, a Jobbik országgyűlési képviselője. Az ellenzéki politikus szerint a Gyurcsány–Bajnai-páros vasútgyilkos politikájához hasonlóan ezzel a lépéssel újabb halmozottan hátrányos helyzetűvé nyomorított vidékeket törölne le a térképről Orbán Viktor. Úgy véli, ha az infrastrukturális nagyberuházásokat nem sajátították volna ki a kormánypárti „oberstrómanführerek”, akkor maradt volna elegendő forrás a mellékvonalak versenyképessé tételére is. Egyúttal felszólítja a kormányt, hogy
legalább a saját maguk által írt Magyar Falu Program eszméit ne tapossa sárba!
A Népszava kereste a MÁV-Startot, a helyközi közösségi közlekedés menetrendi szintű összehangolásáért felelős miniszterelnöki biztos munkahelyét, a Miniszterelnöki Kabinetirodát és az ITM-et is. Bár lapzártáig egyik sem válaszolt, később az ITM később az alábbi nyilatkozatot adta ki:
A közlekedésért felelős minisztérium 2010 óta változatlan elvi alapvetése, hogy a közösségi közlekedés gerincét a vasút adja, amely a mobilitási igények első számú kiszolgálójaként erősíti a vidék lakosságmegtartó képességét. Ennek megfelelően nincs semmiféle döntés vagy szándék a vasúti mellékvonalak bezárására. A kormány a vonatközlekedés versenyhelyzetét az utasok igényeihez igazodva folyamatos pályafejlesztésekkel, járműbeszerzésekkel, vasúti digitalizációval erősíti.