Rózsa Huba, a SzIT alelnöke a megnyitón elmondta: a keresztény szellemiségű könyvkiadók legrangosabb könyvünnepét ismét a régi helyszínen, a megújult Ferenciek terén tartják. A könyves seregszemlén hétfőtől szombatig 24 pavilonban 33 kiadó várja a közönséget nyolcezer kiadvánnyal, köztük 64 újdonsággal.
Rózsa Huba ismertetése szerint Budapesten kívül Szegedről, Kecskemétről, Nyíregyházáról, Pannonhalmáról, Gödöllőről, sőt Erdélyből és Délvidékről is érkezett könyvkiadó a könyvhétre. Hozzátette: a seregszemlén megjelenő egyházak köre is szerteágazó. A magyarországi szerzetesrendeket az Agapé, a Bencés, a Don Bosco és a Jezsuita Kiadó, a protestáns egyházi közösségeket a Harmat, a Kálvin János, a Luther Kiadó, valamint a Magyar Bibliatársulat Alapítvány képviseli. Az egyházi sajtó részéről a Képmás Magazin, az Új Ember Kiadó, a Verbum Keresztény Kulturális Egyesület és a Vigilia Kiadó szerepel a könyvhéten.
A részt vevő katolikus egyházi kiadók közül többek között a Jel Kiadót, a Magyar Egyházzenei Társaságot, a Szent Atanáz Könyv- és Kegytárgyboltot és a Szent István Társulatot említette. A magánkiadók közül pedig egyebek mellett a Kairosz, a Lazi, a L’Harmattan és a Tinta Kiadót sorolta fel. Hozzátette: a könyvhéten 48 szerző dedikálja könyveit.
Sarbak Gábor, a SzIT elnöke a könyvhétre megjelenő könyvek közül kiemelte Rónay György Tíz év, Versek a szorongattatás éveiből című kötetét, amely a költő II. világháború idején és az ötvenes évek elején keletkezett, eddig nem publikált mintegy ötven versét tartalmazza. Szólt továbbá Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című könyvének új, immár harmadik magyar fordításáról, amely a Lazi Kiadónál jelent meg.
Megemlítette még a II. János Pál pápa közelében című, barátok és munkatársak Szent II. János Pálról szóló vallomásait tartalmazó könyvet, kiemelve, hogy hiába nagyon népszerű a téma, II. János Pálról mindig lehet újat mondani. Kitért továbbá Kránitz Mihály Alapvető hittan című könyvére, amely a szerző több évtizedes tanári tapasztalatai alapján született. Meglepetésként említette Patsch Ferenc Katolikus spiritualitás – Tabuk nélkül című kötetét, amely közvetlen stílusban értekezik az élet olyan fontos kérdéseiről, mint amilyen a hit, a hivatás vagy éppen a szexualitás.
A brüsszeli érsek és Kányádi Sándor a Stephanus-díjas
Az ünnepségen Erdő Péter és Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök, a Stephanus Alapítvány elnöke átadta a 2015. évi Stephanus-díjakat. Az idei kitüntetett teológiai kategóriában André-Joseph Léonard brüsszeli érsek, irodalmi kategóriában pedig Kányádi Sándor költő.
A Stephanus-díj a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány kulturális díja, amelyet 1993-tól az évente megrendezett Szent István-könyvhét megnyitóján adnak át irodalmi és teológiai kategóriában. A díjazottak olyan szerzők, akik „magyar nyelven megjelent műveikben, publikációikban az egyetemes keresztény-európai kultúra értékrendjét közvetítik, mind a teológiai tudományok, mind pedig az irodalmi műfajok területén”. A díjat alapításától napjainkig 48 személy nyerte el – mondta Spányi Antal.
André-Joseph Léonard érsekről Pápai Lajos győri megyés püspök laudációjában elmondta: 1940-ben született a dél-belgiumi Jambes-ban. Tanulmányait a leuveni XIII. Leó Szemináriumban, majd a római Pápai Gergely Egyetemen végezte. 1964-ben szentelték pappá, ez után a Leuveni Katolikus Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1968-ban a filozófia doktora lett. 1976-tól az egyetem filozófiai tanszékén tanított, emellett 1978-tól a Szent Pál Szeminárium rektora is. Szent II. János Pál pápa 1991-ben Namur püspökévé, majd XVI. Benedek pápa 2010-ben brüsszeli érsekké nevezte ki. Elsősorban metafizikával és filozófiai etikával foglalkozik, a kortárs filozófiák hatását vizsgálja a teológiai irányzatokra – hangzott el.
Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke Kányádi Sándorról azt mondta, évtizedek óta töretlen sikerének titka többek között abban rejlik, hogy olyan nyelvet beszél, amelyet mindenki ért. A legbonyolultabb pszichológiai, filozófiai problémákról is olyan szavakkal szól, amelyek rögtön hatnak, „mint egy jó lelki fájdalomcsillapító”. A költő élő lelkiismeretünk szerinte, még ha az utóbbi időben erről a legtöbben meg is feledkeztek. Kányádi Sándor pedig mindent elkövet, hogy ezt a felejtési folyamatot visszafordítsa – tette hozzá.
Szentmártoni János kitért arra is: Kányádi Sándor szószólója annak, hogy a verset „szabadítsuk ki Gutenberg börtönéből", hogy az újra szabadon, szájról szájra szálljon, minél nagyobb közönség szívéig eljutva. „Több mint fél évszázadon keresztül nevelt minket az emberhez méltó életre, és ezért nem lehetünk eléggé hálásak neki” – mondta az írószövetség elnöke a 86. születésnapját ünneplő költőt méltatva.