(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.)
Menczer Tamás I., június 16.: Örülök, ha baloldali politikusok is drukkolnak a válogatottnak. Csak majd az Eb után is viselkedjenek tisztességesen – ezzel a szöveggel posztolta a Facebookra Menczer Tamás azt a videóját, amelyben éppen a Pesti Tv-nek nyilatkozva mondja el, hogy „Örülök, hogy szurkolnak, örülök mindenkinek, aki szurkol a magyar válogatottnak, tegyék is ezt, nem pártpolitikai kérdés. Csak majd a jövőben is emlékezzenek erre és viselkedjenek tisztességesen, akkor se csináljanak belőle, a sportból – ami egy csodálatos ügy – olyan pártpolitikai kérdést, ami nem méltó egyébként a labdarúgáshoz sem.”
Menczer Tamás II., június 20.: A Külgazdasági- és Külügyminisztérium államtitkára négy nappal később már egészen más hangot ütött meg ebben a témában, amikor ezzel az elképzelt szituációt bemutató szöveggel rukkolt elő a Facebook-oldalán:
„Gyurcsány Ferenc is értékelte az Európa-bajnoksággal kapcsolatos helyzetet.
Véletlenül eljutott hozzám.
Beszél: Gyurcsány Ferenc
Hallgatják: Dobrev Klára, Karácsony Gergely, Jakab Péter, Fekete-Győr András és a többiek
Gyerekek, baj van. Elk.rtuk.
Miért nem szólt nekem senki, hogy ebből az Eb-ből baj lehet?
Én úgy terveztem, hogy simán túl leszünk rajta.
Kiküldöm a feleségemet, meg Karácsony Gergőt és Fekete-Győr Andrist, hogy csináljanak úgy, mintha mi is drukkolnánk…” (Tovább is van, a teljes szöveg itt olvasható)
Egy Menczer, négy nap, két, egymással meglehetősen ellentétes tartalom, ugyanabban a témában, ugyanattól az embertől.
A Menczer Tamás I. által kifejtett gondolatsor alapüzenete mondjuk nagyjából olyan, mint amit az ember minimálisan elvár egy köztudottan sportszerető politikustól, aki ráadásul politikai munkáját felelős beosztásban, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkáraként végzi. Ennek megfelelően kifejezte örömét, ha a politikai rivális képviselői is drukkolnak a válogatottnak. Persze, azt azért érdemes megjegyezni, hogy miközben azt rója fel a baloldali politikusoknak, hogy pártpolitikai kérdést csinálnak a sportból, sok sportklub élén fideszes politikus áll, ahogyan számos sportági szövetség vezetése ugyancsak kormánypárti politikus kezében összpontosul. Az eredményeket boncolgatva azon lehet vitatkozni, hogy ez mennyire jó vagy sem, de azért mindennek ismeretében, kormánypárti oldalról számonkérni, kritizálni a sporthoz való viszonyulás pártpolitikai vonatkozását, megmosolyogtató.
Aztán négy nappal később Menczer Tamás II. ugyanebben a témában egy olyan tartalmú és színvonalú írással jelentkezett, ami viszont teljesen méltatlan a pozíciójához. Ahogy elolvastam, leginkább szomorúságot éreztem sekélyessége miatt, azért pedig külön, hogy ezt Magyarország kormányának egy államtitkára posztolta.
Mi történt négy nap alatt Menczer Tamással? Onnan, hogy „örülök, ha baloldali politikusok is drukkolnak a válogatottnak”, hogyan jutott el oda, hogy ellenzéki politikusok csak azért mentek ki a stadionba, hogy úgy csináljanak, mintha szurkolnának, pedig valójában nem is.
Így is elég aggasztó, ahogy fideszesek szinte kikérik maguknak, hogy ellenzékiek is szurkolnak a magyar válogatottnak, mintha legalábbis azt csak az tehetné meg, aki mindenben egyetért a kormánnyal, de erre a tűzre most sikerült még egy kis olajat locsolnia Menczer Tamásnak is.
Nyilván értem a Fidesz politikai alapkoncepcióját, hogy a külső/belső ellenség ellen vívott permanens harchoz folyamatosan világossá kell tenni a mi vs. ők; jók vs. rosszak; hazafiak vs. hazaárulók keretrendszert, de azért olyan jó lenne, ha a Nemzeti Együttműködés Rendszerének kormánya, annak felelős politikusai igazodnának néha – például egy ilyen nagyszabású, magyar érdekeltségű sportrendezvény idejére – ehhez a magasztos elnevezéshez.