A Jobbik a kedden bejelentett jegybanki alapkamat-emeléstől évek óta tartott, ahogy Z. Kárpát Dániel, a párt alelnöke lapunknak fogalmazott: a gazdasági anomáliák amik idevezettek, végig fennálltak, a kormány mégsem tett ellenük semmit. Az emelés legfőbb terheit a hitelesek és a hitelkárosultak érezhetik majd, de sok egyéb támogatás és a bankok által igénybe vehető szolgáltatások árai is az alapkamathoz vannak kötve, így a 30 bázisponttal növelt alapkamat ezekre is kihatással lesz - tette hozzá.
Matolcsy bejelentésében az is rémisztő, hogy a jegybank elnöke úgy viselkedik, mint egy londoni pénzügyi elemző. Amikor azt mondta, hogy az emeléstől magas inflációt vár, megtörténhet, hogy ennek köszönhetően magasan is marad. Másik szakterület vezetőjeként nem szerencsés olyan jóslatokba bocsájtkozni, melyek nem biztos, hogy megvalósulnak.
- tette hozzá Z. Kárpát, aki Matolcsytól azt mindenképpen dícséretesnek tartja, hogy az MNB az ország költségvetése kapcsán nemtetszését fejezte ki.
A Jobbik évek óta mondja, hogy az ország költségvetése hibás alapokra épül. Képtelenség ennyivel előre tervezni. Ennek eredménye lett egy olyan költségvetési módosítás, mint ami az elmúlt hónapokban megfigyelhető volt: 1700 milliárd forintnyi átcsoportosítási lehetőséget kért a kormány, mindezt úgy, hogy nem mondta meg mire költené el az összeget
- emlékeztetett a párt alelnöke, aki szakmailag értékelhetetlennek tartja az ilyen kormányzati lépéseket, hiszen egyetlen európai parlamentáris demokráciában sem figyelhető meg hasonló költségvetési tervezés. Annak érdekében, hogy jobban megértsük mindezt, Z. Kárpát konkrét példaként hozza fel Németországot, ahol nem ritka, hogy két ünnep között még azon dolgoznak a parlamentben, hogy a január 1-jével életbe lépő költségvetés tökéletesen alkalmas legyen az ország működtetésére.
Nincs ennél fontosabb törvényjavaslat. A "magyarországi nagyurak" több mint fél évre előre, teljesen tervezhetetlen módon, homályos kiadásokkal és kormányzati piramisépítésekkel próbálják kábítani a parlamentet.
- összegezte a hazai költségvetés kialakítását.
Z. Kárpát Dániel: a 2022-es költségvetés felzabálja a magyar jövőt
A napirend előtti felszólalásában beszélt Z. Kárpát Dániel, a Jobbik országgyűlési képviselője a 2022-es költségvetési javaslatról, amelyet még korábban Varga Mihály pénzügyminiszter nyújtott be. A Jobbik alelnöke elmondta, hogy az államtitkárok termelési jelentései Csehszlovákiát idézik.
Az MNB keddi ülésén tíz év után először emelte meg a jegybanki alapkamatot, összesen 30 bázisponttal 0,6-ról 0,9 százalékra. A júniusi monetáris szigorítás lehetőségét először a jegybank részéről Virág Barnabás, az MNB alelnöke vetette fel még május közepén. Ennek értelmében a jegybank alapkamat-emelési ciklust indít el, amit havonta ütemeznek majd, emellett a kamatfolyosót változatlanul hagyják, de újra az alapkamat lesz az irányadó eszköz.
A döntést követően azonnal gyengülésnek indult a forint. Percekkel a döntés ismertetése előtt az eurót 353,98 forinton, a frankot 323,41 forinton, a dollárt pedig 297,53 forinton jegyezték. Mintegy öt perccel később az euró 355,18 forintra, a frank 324,52 forintra, a dollár pedig 298,61 forintra drágult.
Matolcsy szerint bár a kormányzattal lehetnek és vannak is különbségek a gazdasági folyamatok megítélésében, de úgy véli, abban nincs különbség, hogy stratégiai szövetség mentén haladnak előre. Ha nem tudnák megfékezni az inflációt, akkor mindenki rosszul járna, a megtakarítók, a beruházók, a nyugdíjasok - nyilatkozta a jegybank elnöke a keddi tájékoztatón.