Harmincmilliárd forintot bocsát a kormány a Belügyminisztérium (BM) rendelkezésére, hogy abból még az idén megszüntessék a börtönök 100 százalék fölötti telítettségét - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
A pénzből akár ideiglenes büntetés-végrehajtási intézmények is létrehozhatók
- mondta Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy a mobilbörtön fogalma Magyarországon kívül is ismert. Közölte:
A miniszter egyúttal örömét fejezte ki, hogy az Országgyűlés a héten elfogadta azt a törvényt, amely átmenetileg felfüggeszti az elítélteknek a kártérítések kifizetését. Egyértelművé vált ugyanis, hogy egy iparág épült fel erre, amelynek megálljt kell parancsolni - tette hozzá, noha a felfüggesztés nem jelenti azt, hogy ne lennének ezek a pénzek kifizetve később, egy nagyobb összegben, hiszen ezek már megítélt összegek.
A börtönszlengben „heringpénznek” nevezett kártérítésekben közre játszó ügyvédi irodák ellen a kormányzati propaganda heves támadásokat intézett, ugyanakkor a számításukat keresztbe húzta, hogy a magyar államtól legtöbb pénzt, 814 millió forintot kiperelő társulat a debreceni fideszes önkormányzattal állt régi és kiváló munkakapcsolatban, tehát nem igazán illeszkedik a sorosozós kommunikációs panelbe.
A heringpénz, avagy a börtönkártérítések rendszere viszonylag egyszerűen épült fel: az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2015-ben kimondta, hogy a magyar börtönök igénytelensége és zsúfoltsága az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján jogsértő, így innentől kezdve minden ebben érintett rab pert indíthatott, amit szinte automatikusan meg is nyertek előbb Strasbourgban, majd egy 2016-os kormánypárti törvénymódosítás miatt már itthon is.
A rabokat ezért sikerdíjra pályázó ügyvédek keresték –és keresik- fel, ez pedig a Varga Judit igazságügyi miniszter ismertetése szerint
A mobilbörtönök építése abból a szempontból szükségmegoldásnak tekinthető, hogy a kormány által ígért börtönépítési program teljes csődöt jelentett, így arra már nincs idő, hogy a szeptemberre kitűzött dátumig bármi felépüljön. Márpedig a program több évvel ezelőtti beharangozása óta egyetlen új intézmény sem épült fel, mindössze Kiskunhalason alakítottak át egy épületet börtönné, és néhány meglévő intézetet bővítettek új körletekkel, erről részletesebben itt írtunk.
A kártérítések kifizetésének felfüggesztése érdemi lépések nélkül tehát csak átmeneti, szimbolikus lépés, kampányfogás lehet. Amennyiben a magyarországi rabok helyzete nem javul, úgy legrosszabb esetben ismét az EJEB-hez fordulnak kártérítésért, annak kifizetését pedig az állam nem tagadhatja meg. A zsúfoltságot tehát mindenképpen fel kell számolni,
Gulyás Gergely kérdésre azt mondta, hogy pontosan nem tudja megmondani, hány férőhellyel fogják növelni a börtönkapacitást, ennek kiszámítása a Belügyminisztérium kompetenciája. Ugyanakkor arra felhívta a figyelmet, hogy a törvényhozás előtt fekvő javaslat, miszerint nem lehet feltételesen szabadlábra helyezni az életellenes bűncselekmények miatt elítélt rabokat, további 300 emberrel növelheti majd a zsúfoltságot.
Ahhoz, hogy a 100 százalékot elérhesse a telítettség, valószínűleg 2-3 ezres férőhelybővítéssel kell számolnunk.
Mobilbörtönt legkönnyebben konténerek összekapcsolásával lehet létrehozni, 2010-ben az új-zélandi Rimutaka börtön végzett ilyen típusú bővítést:
Ehhez hasonló elven hozták létre a szerb határ melletti tranzitzónákat is. A menekültügyi eljárásuk végét váró migránsok ezekben a Szerbia felé nyitott, Magyarország felé azonban zárt táborokban, konténerszobákban lakhatnak.
Gulyás Gergely bejelentését követően kérdéseket küldtünk a Belügyminisztériumnak, amint válaszolnak, az új információkról is be fogunk számolni.