Mohszen Farizade iráni atomtudóst egy egytonnás automatizált fegyverrel ölték meg november 27-én Teherán közelében, az eszközt az izraeli hírszerzés (Moszad) darabokban csempészte az országba - írta szerdán a magát a világ legrégebbi és legbefolyásosabb zsidó lapjaként feltüntető The Jewish Chronicle című brit újság.
Az újság hírszerzési forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy több mint húsz ügynök, köztük izraeli, illetve iráni állampolgárok hajtották végre a műveletet Farizade nyolc hónapos megfigyelését követően.
Azt írták, a Moszad egy Nissan kisteherautóra szerelte fel a fegyvert, amelyet a célpontot megfigyelő ügynökök távirányítással működtettek.
A cikk szerint a fegyver azért volt olyan nehéz, mert beépítettek egy robbanószerkezetet is, amely a bizonyítékok eltüntetését is szolgálta.
A lap értesülése szerint egy iráni titkos elemzés arra a megállapításra jutott, hogy hat évig tart majd pótolni az atomtudóst, akinek halála a korábbi három és fél hónap helyett két évre vetette vissza azt az időtartamot, amelyre Teheránnak szüksége van a nukleáris fegyver előállításához.
A Reuters brit hírügynökség nem tudta független forrásból ellenőrizni az értesülést, amely a londoni székhelyű lap honlapján jelent meg. Farizade halálának körülményeiről eddig ellentétes információk jelentek meg. Az iráni Forradalmi Gárda szerint az atomtudóst egy műholdas irányítású gépfegyverből leadott lövésekkel ölték meg. Szemtanúk viszont egy felrobbanó teherautóról és Farizade kocsiját megrohamozó fegyveresekről számoltak be. Az iráni sajtó szerint az atomtudós kórházban halt bele a sebesüléseibe.
Irán a merényletet követően Izraelt hibáztatta a történtekért. Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter például arról írt mikroblogján, hogy komoly jelei vannak az ügyben izraeli érintettségnek. Decemberben pedig Haszan Róháni iráni elnök bejelentette, bosszút fognak állni Farizade haláláért.
Izrael novemberben nem kommentálta a történteket. Szerdán este az izraeli kormány szóvivője az értesülésre reagálva közölte: "Sosem kommentálunk ilyen ügyeket. Álláspontunk nem változott".
Az 59 éves Farizadét a nyugati országok az iráni nukleáris fegyver kifejlesztését célzó titkos program egyik vezetőjeként tartották számon.
Az Egyesült Államok Donald Trump korábbi amerikai elnök hivatali ideje alatt egyoldalúan kilépett a 2015-ben Irán nukleáris programjáról kötött többhatalmi megállapodásból, és azóta több lépcsőben szankciókkal sújtotta az iszlám köztársaságot. Az atomalku célja megakadályozni Iránt abban, hogy komolyabb mennyiségű dúsítotturán-készletet halmozzon föl, amelyet nemcsak atomreaktorokban, hanem nukleáris robbanófejekhez is fel lehet használni.
Teherán ezt követően maga is elállt az egyezményben foglalt egyes kötelezettségeinek teljesítésétől, és ismét nagyobb töménységű urán dúsításába kezdett, ám az iráni vezetés többször kijelentette, hogy a szankciók feloldása esetén kész visszatérni a megállapodáshoz.