Az internetes televízió honlapja emlékeztetett: a Mandiner még a hét elején hozta nyilvánosságra az első FKF-es szerződést, amelyet a vezérigazgató közeli ismerőse, a közterület-fenntartónál korábban informatikai tanácsadóként is működő Sikos Zsolt, SAS Group nevű cégével kötöttek. Sikos cége sokmilliós megbízáshoz jutott, melynek keretében összesen nettó 350 ezer forintos napidíjért adhatott tanácsot három szakértő. Sikos cége azonban nemcsak a Mandiner által nyilvánosságra hozott szerződéssel kaszált nagyot. Az FKF szintén idén év elején kötött vállalkozási szerződést a WSH Számítástechnikai Oktató és Szolgáltató Kft-vel, összesen 59.940.000 Ft értékben. A közel hatvanmilliós szerződésben azonban említés sincs arról, hogy a munkát egy alvállalkozóként szintén a SAS Group Kft. végzi majd el.
A szerződés szerint a cég Novell tanácsadó támogatást nyújt az FKF hardver eszközparkjával és a kapcsolódó alapszoftverekkel kapcsolatos követelmények elemzése, tervezése, implementálása és üzemeltetése során. A cég elég komoly óradíjat számított fel; a projekt vezetője és a senior tanácsadó nettó 21.500, a tanácsadó és az asszisztens 19.500 forintért dolgozott óránként. Az NT1TV birtokába került a SAS Group egy másik gyanús szerződése is, amelyet idén februárban kötöttek jármű irányítási szoftver fejlesztésére. Igaz ez kisebb volumenű, a szerződéssel alig több mint négymilliót húzott ki Csontos ismerőséhez köthető cég a fővárosi cégből.
A portál belső informátorai szerint az ominózus jármű irányítási szoftver egy sima Googlemaps alkalmazáshoz hasonlít, csak sokkal gyengébb, és mindössze egyetlen eszközön fut az FKF-nél mind a mai napig. A beszerzés mégis annyira fontos és sürgős volt, hogy még februárban ki is fizették a SAS Groupnak a pénzt. A szintén a portál által megszerzett belső levelezés szerint Sikos Zsolt január 7-én már azzal kereste Vásárhelyi Tibor vezérigazgató-helyettest, hogy küldi a szoftverhez szükséges hardver eszközök és a szoftver műszaki specifikációját. Vásárhelyi még aznap felszólítja a beszerzési igazgatót, Szilágyi Demetert és az informatikai osztály vezetőjét, Orbán Miklóst, hogy indítsák el a megrendelést, Mint írja: „vezérigazgató úr engedélyezi a soron kívüli, ajánlatkérés nélküli beszerzést.”
Ezután a műszaki, beruházási és anyagbeszerzési osztályvezető írt az informatikai osztály vezetőjének, hogy valóban szükség van-e a szoftver beszerzésére? Megemlíti, hogy a szoftverhez beszerezni kívánt tablet kifutó termék, ezért nem javasolja ennek beszerzését. Egyben javasolja a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól – vagyis hivatalos úton – az eszközök beszerzését. Kollégája próbálta megnyugtatni az anyagbeszerzési osztályvezető továbbra sem érti miért szükséges a beszerzés és miért ez a cég a nyertes. Azt írja:
„Kérem szíves indoklást annak, hogy miért csak ezzel az egy céggel tudunk szerződést kötni?”
Az informatikai osztály vezetője azt válaszolja, hogy az idő rövidsége és a korlátozott költségkeret miatt bízták meg Csontos haverjának cégét. Hivatalosan január 18-án, az informatikai osztályvezető kérte a beszerzés elindítását, egyben a beszerzési eljárás alóli felmentést. A felmentést azzal indokolja, hogy a szoftver sürgősséggel beszerzendő. A beszerzést január legvégén maga Csontos István vezérigazgató engedélyezte. Nem sokkal később megkötötték a szerződést, és ki is fizették a több mint négymilliót.