Nagykanizsán október 13-án a fideszes Balogh László lett a polgármester a voksok 49,3 százalékával – mindössze 494 szavazattal előzte meg az ellenzéki kihívóját, Hári Tibort –, ám a 10 városi szavazókerületből 6-ot az ellenzék nyert meg. Ez a kompenzációs listáról bejutottakkal és a polgármesterrel együtt azt jelenti, hogy a képviselőtestületben egy fős ellenzéki többség alakult ki.
A választás után természetesen azonnal meg is kezdődött a politikai harc. A többségbe került Éljen VárosuNk! Egyesület (ÉVE) szerint az eddig időhúzásra játszó Fidesz csak a nyomok eltakarításával foglalkozik, a Fidesz szerint viszont az ellenzéket (vagyis most már a városi többséget) csak a megszerezhető pozíciók érdeklik.
A választási végeredmény eredményeképpen viszont eddig nem sikerült alpolgármestert választani, sőt, még a bizottsági helyekről, illetve a városi cégek vezetőiről sem tudtak dönteni a képviselők, vagyis – kis túlzással – Nagykanizsa működőképessége is veszélybe került.
A Fidesz mindenképpen szeretett volna egy saját alpolgármestert, az Éljen VárosuNk! ebben viszont nem engedett, amire nagyon is jó oka volt, amire később kitérünk.
A tárgyalások ennek megfelelően meg is rekedtek: Bizzer András, a Fidesz-KDNP önkormányzati frakciójának vezetője szerint ők „mindvégig konstruktívan álltak a tárgyalásokhoz”, Fodor Csaba, az ÉVE frakcióvezetője viszont azt mondta: a fideszes képviselők teljesíthetetlen feltételekkel ültek le az asztalhoz, s mint mondta: „nyilvánvalóvá vált, hogy nem is akarnak megegyezni.”
Nem tetszik a Fidesznek a fideszes módszer
Ilyen előzmények után kezdődött csütörtökön a városi közgyűlés, és ahogy az várható volt, nagyon sok kérdés el is dőlt.
Az új többségnek első körben az érvényben lévő szervezeti és működési szabályzatot is módosítania kellett. A korábbi, fideszes városvezetés által elfogadott szmsz szerint a képviselők nem tehettek önálló indítványt, ezt az új összetételű testület megváltoztatta, emellett kettő helyett három bizottságban is kaphatnak szerepet, az eddigi öt helyett pedig hat bizottságban folyik majd az előkészítő munka.
Mint kiderült, a módosítót az ÉVE aznap délelőtt nyújtotta be, amit így a fideszes képviselők nem is tudtak áttanulmányozni, amit a kormánypártok helyi politikusai szóvá is tettek. Aki egy kicsit is követi a magyar közéletet, az jól tudja, hogy ez kifejezetten a Fidesz-KDNP gyakorlata volt mind helyhatósági, mind országos szinten, ráadásul ezt a módszert pont az az szmsz teszi lehetővé, amit még ők fogadtak el.
Nem is igazán értették az Éljen Városunk! Egyesület képviselői a felháborodást, mint többen elmondták kérdésünkre: ez pont a kormánypártok módszere volt az előző ciklusban. Fodor Csaba szerint egyszerűen csak éltek a törvényi lehetőségekkel, semmilyen intézkedésük nem ütközik a hatályos jogszabályba. Mint mondta, működőképes szmsz-t akarnak, amelyben alapelv, hogy a közgyűléshez rendelnek feladatokat, nem pedig a polgármesterhez.
A városban igen hamar, márciusban kiderült, hogy az ellenzék közösen indul a helyhatósági választáson:
Nagykanizsán is közös jelöltet állítanak az ellenzéki pártok
Csütörtöki sajtótájékoztatójukon bejelentették: céljuk, hogy visszacsábítsák a Kanizsáról elköltözött fiatalokat, valamint hogy leváltsák a város regnáló, véleményük szerint tehetségtelen vezetőit - írja a Kanizsatv.hu.Az egyesület vezetője Tarnóczky Attila, helytörténész, városvédő. Mint kiderült, közös polgármesterjelöltet állítanak majd, de a jelölt személyéjéről később döntenek majd.
Nem a polgármesterben, a mögötte állókban nem bíznak
Ezt követte az alpolgármester megválasztása, pontosabban követte volna, mivel biztos volt, hogy erre nem kerül sor. A polgármester, Balogh László a Fidesz-KDNP frakciójából Radics Bálintot javasolta. Mint mondta: szeretné, ha vele azonos színű alpolgármester segítené a munkáját. Kompromisszumkészségét bizonyítandó, a testületi többségnek pedig felajánlott egy, de akár két alpolgármesteri tisztséget is.
Ezt azonban az Éljen VárosuNk! tagjai elutasították, ahogy Fodor mondta:
„Nem Balogh Lászlóban nincs bizalmunk, hanem a mögötte állókban.”
Mint írtuk, jó okkal döntöttek így, a polgármester ugyanis bármikor elvonhatja az alpolgármester jogköreit, így pedig a város irányítását saját kezében tudja összpontosítani (mint ahogyan az Szombathelyen történt). Ezt értelemszerűen a többséget megszerző ellenzéki pártokat tömörítő Egyesület nem hagyta, így alpolgármester helyett a módosított szmsz révén négy tanácsnokot választottak (mindegyiket az ÉVE képviselői közül). Az ő ellenjegyzésük nélkül nem kerülhet előterjesztés a közgyűlés elé.
A kormánypárti képviselők szerint ez diktátum, az ellenzéki frakcióvezető viszont szokatlan nyíltsággal utasítja vissza a vádakat:
„Önök épeszűnek tartanák, hogy mi jelölünk akárhány alpolgármestert, önök meg egyet, és holnapután a polgármesternek leszól az önök kedves országgyűlési képviselője, Cseresnyés úr, hogy szíveskedjen megvonni a hatásköröket az Éljen VárosuNk! Egyesület alpolgármesteréről. Ugye megértik, hogy ezt a felhatalmazást nem fogjuk megadni?”
Szoros emberfogás: egy ajtóra a polgármesterről
Nem véletlen, hogy a közgyűlésen előkerült a helyi országgyűlési képviselő neve. A magát helyi erős embernek gondoló Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára olyannyira volt állandó vendég a hivatalban, hogy a városházán konkrétan a polgármesteri iroda mellett volt az övé – ezt már Berta Krisztián mondja érdeklődésünkre.
Cseresnyés Péter, fotó: MTI
Az egyesület színeiben egyéni körzetet nyerő jobbikos politikus szerint jól mutatta ez is, hogy az előző fideszes polgármestert szoros pórázon tartotta Cseresnyés, a városban minden úgy történt, ahogy ő akarta.
„Talán nem is véletlen, hogy a választás estéjén igen sietően pakolták ki az irodáját.”
A képviselő szerint ugyanakkor a jelenlegi polgármestert is szorosan fogják. S bár ő hajlana a kompromisszumra, Cseresnyés és a helyi Fidesz ezt nem fogja hagyni.
A propagandavonaton nincs fék
Berta szerint egyszerűen nem tanultak a vereségből, ennek egyik jele az is, hogy ahelyett, hogy lejjebb csavarták volna a mocskolódó és hazugságokat terjesztő helyi médiumokat és Facebook-oldalakat, még inkább rátettek egy-két lapáttal.
A közösségi portálon több ilyen oldalt is üzemeltetnek a városban, sőt, nemrégiben egy újat is indítottak. Ezek az oldalak természetesen a központból szerkesztett lejárató anyagokat szórják szét helyben.
Egy nagykanizsai fideszes önkormányzati képviselő buktathatta le a Zala megyei választási csalást
Lapunk is beszámolt arról, hogy október 22-én Polt Péter legfőbb ügyész Arató Gergely (DK) írásbeli kérdésére közölte, hogy jelenleg 13 nyomozás zajlik az önkormányzati választásokkal kapcsolatban; ezek közül az egyik büntetőügy vizsgálati szakaszban van, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság választás rendje elleni bűntett és más cselekmény miatt nyomoz.
Próbáltunk minden politikai előítéletet, világnézeti ellentétet félretenni. Az ellenzéki pártok megállapodása szerint a 10 kanizsai választókerületben egy-egy ellenzéki mérkőzött meg a kormánypárti jelölttel, három DK-s, három MSZP-s, három jobbikos és egy LMP-s jelölt – mondta lapunknak Zakó László, az Éljen VárosuNk! Egyesület alapító tagja. A volt jobbikos országgyűlési képviselő szerint a Fidesz még mindig nem ébredt fel csipkerózsika álmából, egyszerűen nem tudják tudomásul venni, hogy többségbe került az általuk csak túloldalnak hívott Éljen VárosuNk! Egyesület – mondta Zakó annak kapcsán, hogy a fideszes képviselők még az Egyesület nevét sem ejtik ki. Emellett ráadásul Zakó szerint a fideszes képviselők felkészületlenek és még kérdezni sem tudnak – mondta annak kapcsán, hogy a kormánypárti frakcióvezető a saját szmsz-üket sem ismerte.
„Már a jelöltállításkor is a szakmai hozzáértés volt az elsődleges szempont. Kellően fel vagyunk vértezve szakértőkkel, a testületben is. Jogászaink révén törvényesen, minden jogszabályt betartva fogjuk érvényre juttatni a nem túl nagy, de mégis valós többségünket.”
Az Egyesület elnökségi tagja hozzátette azt is, hogy a testület mellett az önkormányzati cégek törvényes működését is biztosítani akarják és fogják. Mint mondta, ezek a cégek egyre kevésbé titkolt módon a Fidesz házi pénztáraként működtek, példaként az előbb említett Bizzer András frakcióvezetőt említette, aki nyilvános adatok szerint négy helyről bruttó 840 ezer forint fizetést vett fel eddig.
„Ennek fényében erősen visszatetsző, hogy pont ő beszél hatalom- és pénzéhségről.”
A jobbikos politikus szerint eközben a megyei jogú városok között Nagykanizsa van a leglepusztultabb helyzetben, a lakosságszám rohamosan csökken, fejlesztési pénzek alig jönnek, ami jól mutatja, hogy milyen lobbiereje van Cseresnyés Péternek.
Kérdésünkre, miszerint a Fidesz azzal vádolja az Egyesületet, hogy nem voltak hajlandóak kompromisszumra, Zakó azt válaszolta: a tanácsnokokkal és egyáltalán az szmsz módosítással lesz lehetőségünk élni azokkal a lehetőségekkel, amelyekkel a polgárok felruháztak minket, és amelyeket a polgármester nem akart átengedni.
A házipénztárnak vége
A Zakó által említett házipénztárak, vagyis az önkormányzati cégek vezetésében is nagy változások történtek.
A tizenegy önkormányzati cégből nyolc esetében hívták vissza néhány napos, vagy néhány hetes hatállyal az ügyvezetőket és egyúttal újakat is kineveztek helyettük.
Bizzer András frakcióvezető (tudják, ő az, aki egyszerre négy helyről vette fel tiszteletdíjat) nem is igazán finomkodott a közgyűlést követő sajtótájékoztatóján, ahol igen elegánsan egész egyszerűen csak a hosszú kések éjszakájához hasonlította a történteket.
„Ami tegnap történt a nagykanizsai közgyűlésben, csak egyetlen kifejezéssel lehet illetni: gyalázat. Hasonló politikai mészárlásra Nagykanizsán, de talán sehol az országban nem volt még példa. A minimális, 8:7-es többség néhány óra leforgása alatt nyolc cégvezetőt rúgott ki. A többségüket azonnali hatállyal. Ilyet 1990 óta egyetlen önkormányzati többség sem tett.”
Berta Krisztián ezzel szemben úgy fogalmazott kérdésünkre:
"Ha Bizzer András szerint ez mészárlás volt, azt minek nevezné, amit ők tettek 2014-ben, vagy 2010-ben? Az érvényes szavazatok 53%-át az ellenzékre adták le a választók. Ennek ellenére az ellenzéki képviselők közül senkit sem a szakmai végzettségének megfelelő bizottságba delegáltak, senki sem kapott szakbizottsági elnöki helyet, a 28 felügyelőbizottsági helyből is mindössze 2-t adtak az ellenzéknek, valamint a 11 iskolatanácsi helyből is mindösszesen 2-t osztottak ki."
A politikus szerint szó sincs itt „mészárlásról”, hiszen a közgyűlési szavazás alapján alkalmasnak tartott cégek vezetőit senki nem bántotta, vagyis 11 cégvezetőből három a helyén maradhatott. Hozzátette: a sajnálatos inkább az, hogy anno ennyi helyre nevezett ki az akkori többség „bizalmi” embereket. Az ÉVE szakmai érvek alapján döntött, bár lehet, ez a fogalom ismeretlen a helyi Fidesz-KDNP előtt – mondta.
A jelenlegi állás szerint az ellenzéki pártokat tömörítő Egyesület nyerő helyzetben van, a tanácsnokokon keresztül gyakorlatilag irányítani tudja a várost.
A helyzet tehát kísértetiesen hasonlít a tavaly év végén történt szombathelyi eseményekre, ott végül a Fidesz teljes bukását hozta el az októberi helyhatósági választás. Egy biztos, Nagykanizsán nem lesz unalmas a közélet a következő öt évben.