A Kör a saját bevallása szerint azokhoz közel álló elveket képvisel, mint amiket a politikai játékteret uraló jobboldali kormánykoalíció is. Ez a nézetazonosság azonban nem mértéktelen szolgaiságra, hanem, mint írják: tárgyilagosságra intette őket. Úgy vélik, hogy a magyar nemzet helyzetét a történelmi értékek és a keresztény erkölcs fényében ítélik meg. A professzorok honlapján megjelent hosszú elemzés ennek ellenére vagy éppen ezért többségében olyan megállapításokat tartalmaz, amely a Fidesz-KDNP tevékenységét kritizálja elsődlegesen az életszínvonal, a kormányzás, a jogalkotás, a korrupció, az egészségügy, az oktatás és az innováció területén.
Ellentétek
Belső feszültségekről árulkodik, hogy kritikusan fogalmaznak a polgári Magyarország új kulcsembereiről: a szerencselovagokról, a kormányzati tisztségek szaporodásáról, egyes nagyvállalkozók befolyásának növekedéséről. Hangsúlyozzák eközben, hogy a kritikákat „jobbító szándékkal” fogalmazták meg, többször pedig a rendszerváltás utáni politikai elit kollektív felelősségét említik. A Kör elégedetlensége azonban kitapintható, kormánykritikája egyértelmű, a vörös farok / narancs hályog mögött egyszerű meglátni a mondanivalót, a nem is annyira burkolt üzenetet.
Elismerték azt is, hogy az ellenzéki sajtó egyre intenzívebb támadását és
a jobboldalon is érezhető kritikus közhangulatot a kormány szokásos ciklusközépi népszerűségvesztése nem magyarázza.
Törvényhozás, kormányzás, igazságszolgáltatás
A törvényhozás kapcsán megjegyzik, hogy „állítólag még mindig komoly bizonytalanságot okoznak a hirtelen felindulásból meghozott törvények”, „a törvényhozatalt megelőző hatástanulmányok néha nem készülnek el, és ez megfontolatlan jogalkotást eredményez”. Hozzáteszik: „egyes viharos sebességgel elfogadott jogszabályok azt a gyanút ébresztik, hogy nem az egész közösség, hanem csupán egy szűk csoport érdekeit juttatják érvényre”.
Rossznak tartják, hogy az érintettekkel nincs konzultáció.
Meglátásuk szerint a nagyvárosi, liberálisok önmagában nem elegek ahhoz, hogy tízezreket kivigyenek az utcákra, mint ahogy az történt többször is, mert „sokakat ingerel, hogy a kormány él (egyesek szerint alkalmanként vissza is él) a választóktól kapott felhatalmazásával, jócskán felhasználja erejét és a rendelkezésére álló játékteret”. Megállapítják, hogy a kormány a „döntéseit sokszor felületes helyzetfelmérés alapján, erőből hozza” és a jogos kifogásokat, ha egyáltalán, akkor csak elkésve veszi figyelembe.
Az igazságszolgáltatással kapcsolatban kijelentik, hogy „a politikailag kényes és a pénzügyeket érintő bírósági eljárások megengedhetetlenül hosszú ideig elhúzódnak” és ez „felveti a gyanút, hogy az igazságszolgáltatás a felelősség elhárításával vagy hanyagul és hozzáértés nélkül dolgozik”.
Rögzítik: a közvéleményben felháborodást kelt, ha nem az emberek igazságérzetének megfelelő legtöbbször túl enyhe, de kivételesen esetleg túl szigorú ítélet születik egy-egy ügyben. Érdekesség, hogy a túl szigorú ítéletek között ugyan nem említik a Budaházy György és társainak esetét, de másra sem hoztak tényleges példát.
Határon túli magyarság
A kormány a szomszédos országok magyar kisebbségeinek ügyét tapintatosan kezeli, de sajnos nem biztos, hogy ez eredményt hoz
– fogalmaz tapintatosan a Kör.
Dolgozói szegénység, kivándorlás
A Kör szerint „az államháztartás helyzetének rendezéséért nagy árat fizettünk, és
kérdés, hogy azoktól a területektől vontuk-e el a pénzt, amelyektől legcélszerűbb volt.
Nemcsak a verseny-, hanem a költségvetési szférában is béremelést tart kívánatosnak a PBK. Az elemzők megjegyzik: a versenyképességre igen rossz hatással van a minőségi munkaerő kiáramlását okozó alacsony bérszínvonal, de a béremelés önmagában nem elég.
Egészségügy
Megállapításaik szerint a versenyképességet rontja az iskolarendszer, a felsőoktatás és a szakoktatás hanyatlása, valamint az egészségügyön való takarékoskodás is, melyek költségvetési támogatása ma is elmarad a hasonló országokéhoz képest, sőt, az egészségügyi és az oktatási kiadások még a nemzeti össztermékhez képest is csökkentek.
"Az egészségügyi kiadásoknak még a kommunista rendszerben is a fele volt bér, ma viszont csak egyharmada" - mutatnak rá, figyelmeztetnek: "az orvosok és egyéb egészségügyi szakemberek, a kutatók, mérnökök és a szakmunkások különösen ki vannak téve a csábításnak; egy darabig legfeljebb a nyelvtudás hiánya fékezte az agyelszívást, de ma már az sem".
Oktatás
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról (Klik) megjegyzik, hogy „a közoktatás akkor elképzelt szervezetéről látni kellett volna, hogy működésképtelen”. Elismerik, hogy a tavaly év eleji tüntetések több évi hallgatás után jelezték, hogy a jelentős béremelés ellenére a közoktatással valami nincs rendben. Az új átalakulással kapcsolatban annyit írnak, hogy „ez a szervezet jól fog-e működni, azt az idő fogja megmutatni”.
Más jellegű reformokra is szükség lenne: „a PISA által kimutatott hanyatlás sokkal szélesebb körű, mint vélni szeretnénk, és ez nem egy-két év, hanem évtizedek oktatáspolitikájának a szégyene, amely társadalmasította az igénytelenséget”. Szélesebb körű pályázati lehetőségeket tartanának fontosnak, hogy a fiatalok itthon maradjanak.
Korrupció
A Kör szavai szerint az ellenzéki pártok és sajtó kormányellenességének egyértelműsége „sajnos nem jelenti azt, hogy minden korrupciós vád hamis”.
A hatalmon levőknek, rokonaiknak és kegyeltjeiknek nem lenne szabad kiváltságokat élvezniük
– írják. Hozzáteszik: „a hatalmon lévők nem tudják meggyőzni a választópolgárokat, hogy a róluk a szennysajtóban, de újabban a komoly orgánumokban is terjesztett korrupciós célzások hamisak”. Szerintük visszatetszést kelt az állampolgárokban a kormányzati tisztségek szaporodása,
egyes nagyvállalkozók befolyásának növekedése és az olykor tetten érhető hatalmi arrogancia. A tartósan birtokolt hatalom nemcsak híveit, vazallusait termelte ki, de úgy látszik szerencselovagjait is, és ezzel lejáratja magát.
Utalnak arra is, hogy a korrupció a rendszer része: „különösen aggasztó, ha úgy tűnik, hogy a korrupció mára egyéni bűnből kialakult módszertanra, struktúrára, személyi körre épülő, bevett társadalmi gyakorlattá vált, azaz intézményesült.”
...még keresztény-nemzeti körökben is megrendült a bizalom a hatalmon lévőkkel szemben
mutatnak rá.
Mindezt kiegészítik azzal, hogy „súlyos és többnyire megalapozott kritika illeti a közbeszerzések rendszerét”, ami úgy tűnik a korrupciót nem nehezíti meg, de a ténylegesen szükséges beszerzéseket igen.
Népszerűtlenség, propaganda, népszavazás
Megjegyzik, hogy a kvótanépszavazásra azért nem mentek el annyian, mint amennyien egyetértettek a kormány álláspontjával, mert a kampány visszatetszést keltett, eltúlzott és nagyrészt értelmetlen volt.
Figyelmeztetnek arra, hogy „az ország kormányzása sok jelentős területen eredményeket mutathat fel, és a többség ezt elismeri, de ez a többség egyre apad”. „A relatív népszerűségi mutatók nagy kormánypárti fölényt mutatnak, de a politikából kiábrándult közönség növekedése az instabilitás veszélyét jelzi” – húzzák alá.
Sokan úgy tartják, hogy a közönség elnézi a közszereplők félrelépéseit, de a Kör szerint ez nem igaz. „Minden el nem ítélt vétek nehezen kitörölhető foltot ejt azon testület (párt, hatalmi szerv) becsületén is, amelyhez a gyanúba keveredett személy tartozik. A politikai közösségnek ki kellene közösítenie korrupt tagjait. A törvényhozás dolga, hogy olyan törvényeket hozzon, amelyek kizárják a rendszerszerű visszaéléseket, a bíróságé pedig az, hogy hozzon időben igazságos ítéleteket” – szögezik le.