Farkas István, aki 2004 és 2009 között volt a PSZÁF felügyeleti tanácsának elnöke, halaszthatatlan elfoglaltsága miatt személyesen nem tudott megjelenni az albizottság előtt, de Szűcs Lajos (Fidesz) elnöknek címzett levelét felolvasták az ülésen.
Emlékezetkiesés, távolmaradás
Ebben Farkas István hangsúlyozza: a felügyelettől való távozása óta 6 év telt el, az albizottság pedig olyan, 6-11 éves eseményekre kérdez rá, amelyekre vonatkozóan ő maga is csak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján bárki által elérhető több tucatnyi határozat felsorolásával válaszolhatna. Hozzátette: ha az érintett szolgáltatók vizsgálatáról megismerhetővé válnak a részletes MNB-jegyzőkönyvek, készséggel áll az albizottság rendelkezésére.
Közölte: az eltelt időn kívül azért is lenne nehéz konkrét ügyekre visszaemlékeznie, mert a PSZÁF felügyeleti tanácsának elnökeként az akkor hatályos jogszabályok szerint a többi között a felügyelet szakmai munkájának irányításáért, szervezeti felépítésének meghatározásáért, valamint a felügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatos stratégiájának, ellenőrzési tervének jóváhagyásáért volt felelős.
A testület Farkas Ádámot is meghívta az ülésre, ő 2009-2010-ben volt a PSZÁF elnöke, és azért nem tudott jelen lenni a csütörtöki ülésen, mert az Európai Bankfelügyeleti Hatóság képviseletében Rigában tartózkodik.
Szűcs Lajos azt javasolta, írjanak levelet mindkét korábbi PSZÁF-vezetőnek, hogy pontosabb tájékoztatást kaphassanak például arról, hogyan határozták meg a szervezeti felépítést, hogyan irányították a szakmai munkát, és hogyan alakították ki az ellenőrzési módszertant. Azt is indítványozta, hogy az MNB-től is kérjenek tájékoztatást például arról, hogy az elmúlt időszakban hányszor vizsgálták meg az érintett cégeket, milyen vizsgálati módszereket alkalmaztak, hogyan győződtek meg a vizsgálat során az adatok valóságtartalmáról. Szűcs Lajos elmondta: a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól is be kell kérni a vizsgálati jegyzőkönyveket.
Nyilatkozzanak a képviselők
Az ülésen az ellenzéki képviselők részletesen kifejtették, álláspontjuk szerint mit kellene vizsgálnia az albizottságnak.
Hegedűs Lorántné (Jobbik) hangsúlyozta: a kormányzati szándék nyilvánvalóan az, hogy minél egyszerűbben, minél rövidebben működhessen az albizottság, minél szűkebbre szabott témakörökben. Azt kezdeményezik, hogy a központi költségvetéshez tartozó szervek, illetve az önkormányzatok esetében vizsgálják meg, hogy milyen pénzkezelési és könyvviteli szabályozásuk volt. A Jobbik indítványozta azt is, hogy 2006-tól kezdve minden országgyűlési képviselő nyilatkozzon arról, voltak-e befektetései az érintett brókercégeknél, vezettek-e ott számlát. (A Jobbik képviselői erről már korábban nyilatkoztak - a szerk.)
Schmuck Erzsébet (LMP) kiemelte: az LMP szeretné megvizsgálni, hogy 1997 és 2015 között, a kormánytól függetlenül, a kabinet mely intézkedései vezettek a brókerbotrányokhoz, hol hibázott a felügyelet, miért nem tette elég hatékonyan a dolgát. Ennek kiderítése azért fontos, mert ha nem tisztázzák a felelősséget, akkor további bedőlések lehetnek – mondta.
Egymásra mutogatnak
Szelényi Zsuzsanna (független) úgy fogalmazott: a „fideszes brókerbotrány” ügyében bármilyen vizsgálóbizottságnak csak akkor van értelme, ha az a jelenlegi kormány felelősségét vizsgálja, és Orbán Viktort „becitálja” a vizsgálóbizottság elé. Hozzáfűzte: a kormányzati szereplők felelősségét kell vizsgálni és az összefonódásokat azzal a pénzvilággal, amely ezek mögött a beomlott brókercégek mögött volt. A képviselő szerint fontos vizsgálni a pénz útját is, „több százmilliárd forint veszett el, amelyről nem tudjuk, hogy hol van.” Fontos tudni, hogy a kormány hogyan helyezi ki a pénzét, és a közpénzzel hogyan „gazdálkodik, vagy hogyan garázdálkodik” – fejtette ki Szelényi Zsuzsanna.
Szakács László (MSZP) szerint megkerülhetetlen a Fidesz-kormány felelőssége a brókerbotrányokban, az albizottságot azért hozta létre a kormánypárt, hogy erről megpróbálja elterelni a figyelmet. A kormánykoalíció ötödik éve van hatalmon, azokhoz a jogszabályokhoz, intézkedésekhez, amelyeket ki is akarnak vizsgálni, ők is hozzányúltak, mégis érintetlenül hagytak bizonyos szabályozásokat érdekből vagy nemtörődömségből. Szakács László is úgy vélekedett, hogy a jelenlegi kormányzati szereplők megkérdezése nélkül az albizottság nem tudja elvégezni a munkáját.
Kerényi János (Fidesz) az ellenzéki felvetésekre reagálva úgy vélte, a realitásoknál kellene maradni, „ne próbáljunk meg bevállalni olyan feladatokat, amelyek a következő 10 évre szólnak”. A képviselő szerint egy szűk mederben kell tartani a vizsgálódást, így a brókerbotrányokhoz vezető kormányzati intézkedéseket kellene feltárni.
Szűcs Lajos arra hívta fel a figyelmet, hogy az albizottság nem vizsgálódhat olyan ügyekben, amelyek például az Állami Számvevőszék, az önkormányzatok, vagy az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartoznak, és olyan ügyben sem, amely döntés-előkészítési szakaszban van, vagy amely büntető-, szabálysértési eljárás tárgya. Elmondta: átnézik a javaslatokat, hogy mi illeszthető be a vizsgálati keretbe.