Referendum vagy referendum
- fogalmazott a katalán autonóm közösség vezetője, hangsúlyozva, hogy a spanyol állam jóváhagyása nélkül is megtartják a tartományban a népszavazást jövő szeptember második felében. Mint mondta, ettől független az utolsó pillanatig törekedni fognak a megegyezésre az állammal, megtesznek minden tőlük telhetőt, és hajlandók mindenről beszélni. Példaként említette egyebek mellett a dátumot, vagy a megfogalmazandó kérdést. "Nem mi leszünk azok, akik bezárják ezt az ajtót" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a spanyol államnak választ kell adnia a katalánoknak, és ez minden politikai erő felelőssége. A politikus parlamenti felszólalásában kifejtette: Katalónia 2017 júniusára felkészült lesz arra, hogy elindítsa az elszakadási folyamatot Spanyolországtól, az átmenetet az önálló állam felé
Békésen és demokratikusan fogjuk megtenni
- fogalmazott. Szavai szerint a katalánok többsége függetlenséget akar, és Európában nincs még egy, ehhez hasonló támogatottságot élvező tervezet. "Mindez akkor lehetséges, ha bizalmat szavaznak nekem" - jelentette ki beszédében Carles Puigdemont.
A bizalmi szavazást a katalán elnök maga kezdeményezte, miután a tartományi törvényhozás júniusban leszavazta a kormány 2016-os költségvetési javaslatát, és nemcsak az ellenzék voksolt ellene, hanem a szövetségesként számon tartott Népi Egység (CUP) nevű baloldali függetlenségi párt is. Carles Puigdemont beszédében a CUP képviselőhez szólva azt mondta: ha nincs hajlandóság bennük a következő, 2017-es tartományi költségvetés elfogadására, ne szavazzanak bizalmat neki.
Ne vesztegessük az értékes időt
- jelentette ki. Véleménye szerint a 2016-os költségvetésbe minden korábbinál nagyobb arányú szociális intézkedéseket terveztek, amelyet azonban a CUP kevesellt és ezért leszavazott, így azok végül nem juthattak el az emberekhez. A katalán elnök felhívta a figyelmet arra is, hogy ha csütörtökön a parlament nem szavaz bizalmat neki, új parlamenti választásokat fog kiírni Katalóniában.
Spanyolország és az egyik autonóm közösségeként működő Katalónia között lényegében befagytak a kapcsolatok, amióta Artur Más volt katalán elnök függetlenségi népszavazást hirdetett 2014. november 9-re. A spanyol kormány a referendumot az alkotmánybíróságon támadta meg, ezért végül úgynevezett alternatív népszavazásként rendezték meg. A résztvevők többsége az önállóságra voksolt, de a spanyol kormány szerint az alacsony részvételi arány épp az emberek ellenkező szándékát jelezte.
A központi kormány úgy véli, a helyi népszavazás sérti a spanyol nép egységét, szuverenitását, ezért csak egy országos referendum lehet legális és érvényes a kérdésben, amelyet viszont Katalónia utasít el.