Pörzse Sándor: Mondatok komoly emberektől
Mit gondoljon az ember akkor, amikor kiderül, hogy Németország Menekültügyi Hivatalának közösségi oldalára kikerül, hogy bármennyi menekültet befogadnak? Majd a mondatot feldolgozza a BBC és más hírügynökségek is világgá kürtölik. Majd ezek után Angela Merkel azt nyilatkozza, hogy bármennyi szír menekültet befogadnak. Ja, mostanra kiderült: tévedtek.
Lánczi Richárd: Charlie végveszélyben
A Charlie Hebdo most olyat tett, ami miatt az egész világnak, köztük a „felvilágosult” magyar sajtó képviselőinek egy emberként kellett volna ordítania, hogy „Nem vagyok Charlie”. Ugyanis ezek a nagy szabadszellemű Charlie Hebdó-sok a világsajtót bejárt, tengerbe fulladt hároméves szír menekült kisfiú fotója alapján készült karikatúrát (!) rakták be az újságjukba. A tengerparton fekvő halott gyermek felett egy reklámfelirat: Két gyermekmenü egy áráért! Hallottak iszonyatos méretű tiltakozásról? Én sem.
Sírig tart a munka?
A jelenlegi nyugdíjrendszer oda vezet, hogy halálra dolgoztatják a férfiakat Magyarországon – mondta el a Bar!kádnak adott interjúban Sneider Tamás, a Jobbik és az Országgyűlés alelnöke. Ismert, az Alkotmánybíróság egyelőre megakadályozta, hogy népszavazást írhassanak ki a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásáról. A Jobbik azonban nem adja fel, ha kell, egészen Strasbourgig mennek, úgy vélik a jelenlegi struktúra diszkriminatív. Sneider Tamás azt is elmondta, a fent említett javaslaton kívül milyen változtatásokra lenne szükség a nyugdíjrendszerben, és mi lenne a megoldás a fenntarthatóságára.
Nem nyugszunk bele!
Támadás Magyarország ellen, válsághelyzet, migránsáradat – ez jellemzi a mögöttünk hagyott hetet. A hazánkról elmarasztalóan nyilatkozó politikusok és sajtó törekvései ellenére a nyugat-európai lakosság többsége egyetért a magyarok lépéseivel, amellyel fékezni próbálják az illegális bevándorlók invázióját. Egy országos felmérésből kiderült, hogy a magyar lakosság többsége pártállástól függetlenül elutasítja az idegenek befogadását.
Sürgősségi ellátást!
Továbbra is több orvos hagyja el az országot, mint ahányan kikerülnek az egyetemek padsoraiból és a rémisztő adatsorok, trendek valamennyi egészségügyi dolgozót érintenek. A rendszer sürgősen újraélesztés után kiált, különben a nagyon közeli jövőben orvosok és ellátás nélkül maradhatunk.
„Európaiság”
Az Európába irányuló migrációs hullám közepette a kontinens jövőjéért aggódók egyre gyakrabban teszik fel a kérdést: vajon Európa képes-e megőrizni saját identitását, kulturális önazonosságát? Az „intézményes Európa” (EU) és a „kulturális Európa” fogalmának szétválásával mind jogi-politikai, mind kulturális-morális és társadalomszervezési dimenzióban komoly disszonanciát fedezhetünk fel az egyes tagállamok között.
Templomosok útján
Jó, ha az ember megtalálja élete értelmét, egy célt, amiért érdemes dolgozni, akár mindent egy lapra feltéve. Ez nem mindenkinek adatik meg. Van, aki nem is keresi a küldetését, van, aki keresi, de sehogy nem találja, és van, aki már pontosan tudja, hogy miért született erre a világra. A jelenleg még Brüsszelben élő Ótott Kovács Attila tudatában van élete céljának, s ennek megfelelően októberben indul új otthonába, egy észak-spanyolországi kis faluba, Vega de Valcarcéba. Itt élő építész barátjával, Fidel Ramón Pérezzel azon dolgoznak, hogy felújítsák és önellátóan működővé tegyék a Camino zarándokúton fekvő közeli várat, az egykori templomos erődöt, a Castillo de Sarracínt.
Így tett csodát Szűz Mária
Egy Szatmár megyei falucska, mai nevén Máriapócs, 1701-ben különös kegyben részesült. Az akkori uralkodó, Habsburg I. Lipót a településnek küldött bullájában elismerte, hogy a török kiűzése szempontjából kulcsfontosságú zentai győzelem Szűz Mária közbenjárásának volt köszönhető. De milyen kapcsolat volt Máriapócs, Szűz Mária és a zentai csata között? A település görög katolikus templomában található Mária-ikon – melyet a csata előtt Bécsbe szállítottak – csodatevő ikonnak bizonyult, melyet az Istenanya könnyezése is megerősített.
Veportól a Veporig
Felvidéken jártunkban-keltünkben gyakran akadt már meg a szemünk egy trapéz alakú hegyen, amely formájával egyfajta igazodási pontként is szolgál a túrázó számára. Azt azonban sosem értettük, hogy a helyiek által fekvő vaddisznóhoz hasonlított Vepor-hegy miért van mindig másutt. A választ a Sziklai-fennsíkra felkapaszkodva kaptuk meg, ahonnan széttekintve rögtön kiderült számunkra, hogy a Veporból tulajdonképpen kettő is van. A Libetbányai- és a Klenyóci-Vepor ráadásul mindössze 30-40 kilométerre fekszik egymástól, avatatlan szemünk ezért is keverte őket össze oly gyakran.
Keresse csütörtökönként az újságárusoknál vagy a http://www.dimag.hu/magazin/Barikad weboldalon!