A müncheni tartományi felsőbíróság közleménye szerint a perben bizonyítást nyert, hogy Zdravko Mustac, az UDBA (horvát nevének rövidítésével SDS) egykori jugoszláv titkosszolgálat horvátországi igazgatója és Josip Perkovic, a szervezet II., "ellenséges emigrációval" foglalkozó főosztályának vezetője bűnrészes Stjepan Durekovic emigráns horvát olajipari menedzser 1983-ban történt meggyilkolásában.
A bíróság továbbá bizonyítottnak látta, hogy a vádlottak alattomosan, aljas indokból törtek az NSZK-ban ellenzéki tevékenységet folytató áldozat - az INA olajvállalat korábbi igazgatója - életére. Mindezért életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte őket. Az ítélet nem jogerős.
A közlemény szerint Zdravko Mustac 1982-1983 fordulóján megbízta Josip Perkovicot, hogy tervelje ki és készítse elő Stjepan Durekovic meggyilkolását. Josip Perkovic kapcsolatba lépett egy informátorával, Krunoslav Pratessel, aki az áldozat bizalmasa volt. Együtt elhatározták, hogy rajtaütést szerveznek Stjepan Durekovic ellen egy garázsban a München melletti Wolfratshausenben. A garázs az SDS informátoráé volt, nyomdát működtettek benne többek között az áldozat közreműködésével.
A gyilkosságot 1983. július 27-én követték el, az áldozatot több pisztolylövéssel és fejre mért ütésekkel ölték meg. Az elkövetők hárman vagy négyen lehettek, kilétük nem ismert, de a bíróság szerint bizonyított, hogy Josip Perkovic és Krunoslav Prates segítségével jutottak be a garázsba.
Krunoslav Pratest az ügy miatt 2008-ban Németországban életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték. Zdravko Mustacot és Josip Perkovicot 2014-ben adta ki Horvátország Németországnak.
Horvátországban éles reagálásokat váltott ki az ítélet. Az előrehozott parlamenti választások kampányában egymásra mutogattak a pártok. Először Zoran Milanovic, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) elnöke nyilatkozott, aki elmondta: sokkolta a döntés.
"Nem hittem volna, hogy ilyen emberek közel álltak a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) alapítóihoz, és velük együtt hozták létre a pártot"
- fogalmazott, majd hozzátette, hogy ez sok minden elárul a HDZ-ről, ami nem jó.
Andrej Plenkovic, a jobboldali kormányzó HDZ nemrég megválasztott elnöke a sajtónak kijelentette: Milanovic megpróbálja elterelni a figyelmet arról, hogy kormányzása alatt, közvetlenül Horvátország európai uniós csatlakozásakor, a parlament egy olyan törvénymódosítást fogadott el, amellyel megpróbálták megakadályozni a volt titkosszolgálati vezető kiadatását Németországnak. A Lex Perkovicként elhíresült módosítását a horvát parlament 2013 június végén, a horvát csatlakozás előtti utolsó ülésén fogadta el.
Kiemelte, hogy a HDZ akkor egyértelműen elítélt minden totalitárius rezsimet és szembeszállt azzal a politikával, amely éppen azokat védte, akiket most Münchenben elítéltek.
Történészek úgy vélekedtek, hogy az ítélet várható volt. A bírói döntés szerintük többek között hozzájárul ahhoz, hogy a történészek kutatás céljából hozzáférhessenek a számukra eddig elérhetetlen levéltári anyagokhoz.