A Fideszt és a KDNP-t minden bizonnyal nem a tavaszi zimankó, sokkal inkább az elmúlt években már megszokott arrogancia és párbeszéd-képtelenség gátolta meg, hogy képviselőit elküldje a tanácskozásra.
Oktatáspolitika helyett hatalompolitika
Az elsőként szólásra emelkedő Hiller István arra emlékeztetett: az ENSZ ajánlása leszögezi, hogy az oktatás középpontjában a gyereknek kell állnia. Magyarországon 1993 óta törvényben volt rögzítve ez az alapelv, amelyhez két évtizeden át soha nem nyúltak az egymást váltó kormányok.
2011-ben aztán a köznevelési törvénybe már nem került be, és ez a szocialista politikus szerint tökéletesen jellemző is a jelenlegi hatalom hozzáállására.
Mint, ahogyan az is, hogy a Fidesz nem csak őt, de saját volt oktatási miniszterét is leszavazta, amikor azt kérték, maradjon benne a jogszabályban ez a mondat.
A szocialisták nem is „toldoznák-foldoznák” a most érvényben levő törvényt, hanem teljesen újat alkotnának. Visszaállítanák a 18 éves korig terjedő tankötelezettséget, amelynek leszállítását Hiller Orbánék egyik legsúlyosabb bűnének tartja. Rámutatott: az intézkedés
„52 ezer gyereket dobott ki a rendszerből, javarészt a leghátrányosabb helyzetű családokból származókat.”
Hozzátette: a pedagógus életpályamodell mai formája megbukott, helyette az MSZP 35%-al emelné a szférában dolgozók bérét.
Hiller szerint a PISA-felmérésekben nyújtott gyászos teljesítények világosan mutatják a kormány oktatáspolitikájának kudarcát. Ám úgy véli, emögött nem csak szakmai hibák, de szándékos rombolás is meghúzódhat,
„Ami a középkorban a föld volt, az ma a megszerzett tudás. Aki ezt el akarja zárni a gyerekektől, az monopolizálni akarja ezt az erőforrást a saját elitje számára. Ez nem oktatáspolitika, ez hatalompolitika."
mutatott rá a politikus.
Némi önkritika
Az MSZP volt oktatási és kulturális minisztere egy szót sem szólt arról, hogy esetleg valamit azért ők is elronthattak 2010 előtt. Helyette a legalább részleges beismerés váratlanul saját egykori államtitkárától, a DK-s Arató Gergelytől érkezett.
„Ha valamit meg lehet tanulni a 2010 előtti oktatásirányítás hibáiból, az az, hogy a szakmával való egyeztetés nélkül nem megy.”
- ismerte be a politikus, hogy annak idején azért nekik sem volt erősségük a konszenzuskeresés.
Arató szégyenletesnek nevezte, hogy ma egy pályakezdő pedagógus annyit sem keres, mint a szakmunkás minimálbér, vagy, amennyi egy bolti pénztáros jövedelme. A DK azonban nem egyszeri jelentős fizetésemelést, hanem folyamatos bérfejlesztést ígér a tanároknak.
Arató is bírálta a tankötelezettség korhatárának leszállítását, rámutatva, hogy ma minden hatodik 17 éves kikerül az oktatási rendszerből.
Utolérni a 21. századot
A mai oktatási rendszer teljesen idegen a valóságtól, a 21. század kihívásaira szinte egyáltalán nem készít fel – nyitotta a szomorú helyzetképpel előadását Dúró Dóra. Az Országgyűlés Kulturális Bizottságának jobbikos elnöke emlékeztetett: az elmúlt egy-két évtizedben gyökeresen megváltoztak azok az elvárások, amelyeknek egy fiatal felnőttnek meg kell felelnie. Egy uniós kutatás szerint egy ma, az oktatásból kikerülő diáknak élete során
hat-hétszer kell jelentősen megújítania a tudását, ha talpon akar maradni a munkaerőpiacon.
Erről a hazai rendszer alig vesz tudomást, amit a Jobbik szerint sürgősen meg kell változtatni. Dúró példaként megemlítette:
Magyarország idegennyelvtudás tekintetében az utolsó helyen áll az EU-ban, a románok és a bolgárok is megelőznek minket.
A politikus „döbbenetesnek” nevezte, hogy a Nemzeti Alaptanterv kimeneti követelményei között nem szerepel semmilyen nyelvvizsga megszerzése – a felsőoktatásba viszont fel sem veszik a diákokat, ha nincs nyelvvizsgájuk.
Dúró úgy látja, ma a hatalom részéről sem politikai, sem szakmai, sem anyagi megbecsülés nem övezi az oktatást. Ezt tökéletesen mutatja, hogy önálló oktatási minisztérium sincs, államtitkári szintre degradálták le a szakterületet. A szuperminisztériummá duzzasztott EMMI élén áló Balog Zoltán felkészültségről egy igen sokat mondó történetet hallhattunk. Amikor az emberminisztert szembesítették azzal, hogy magyar diákok negyednek funkcionális analfabéta,
akkor ezt annyival intézte el: ez a fogalom nem is létezik, hiszen „aki el tud olvasni valamit, az meg is érti”.
„Mert ő maga is az!” -
jegyezte meg valaki a hallgatóságból.
A szféra érdekérvényesítő képességének gyengeségét jelzi, hogy milyen kevés pénzt fordítanak az oktatásra – mutatott rá Dúró Dóra, hozzátéve: kormányra kerülve a Jobbik a GDP legalább 6 százalékát költené a területre.
A Jobbik a kezdő pedagógusok fizetését a diplomás átlagbér szintjére emelné fel.
Dúró szerint vannak olyan elemei a jelenlegi oktatáspolitikának, amelyek folytathatóak lennének. Ide sorolta a mindennapos testnevelés órákat. Ám hozzátette: a kormány e tekintetben is kudarcot vallott, hiszen az intézkedés bevezetése óta
1.200.000 gyerekre országszerte összesen 21 tornaterem épült, miközben harmincnál több stadion építésére ítéltek oda sok milliárdnyi forrást.
Dupla, tripla
Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője szerint az oktatás elsősorban társadalompolitikai eszköz, amellyel az esélyegyenlőség mozdítható elő. E tekintetben a hazai rendszer rendkívül komoly problémákkal küzd,
„jelenleg valahol Ecuador, és Venezuela szintjén vagyunk”.
- mutatott rá.
Kanász-Nagy szerint a jelenlegi abszolút centralizált oktatásirányítási rendszert el kell törölni, ám úgy véli, a 2010 előtti gyakorlat sem volt jó, amely teljes egészében az önkormányzatokra hárította a közoktatás fenntartásának minden terhét. Az LMP visszaadná a településeknek a iskolákat, amennyiben képesek s hajlandóak azok működésének finanszírozására. A szegényebb önkormányzatok esetében azonban megtartaná az intézmények állami kezelését.
A rendszerszintű helyzetkép felvázolása után a politikus olyan ígéretzáport zúdított a hallgatóságra, hogy az embernek meg kellett néznie a telefonjában a dátumot, hogy nem-e repült vissza 2002-be egy MSZP-s lakossági fórumra.
Az LMP kétszeresére emelné az oktatásra fordított költségvetési összeget, a pedagógusok átlagbérét öt év alatt megdupláznák, a pályakezdőként megtripláznák.
Egy fiatal tanár egy a jelenlegi nettó 120-130 ezer forint helyett 300 ezer felett keresne.
A magasan repkedő összegeket kissé meglepve hallgató egybegyűlteknek Kanász-Nagy azzal magyarázta a vakmerő vállalásokat, hogy Magyarország súlyos lemaradással küzd a nyugati, de számos területen a régiós országokkal szemben is, így, ha utol akarjuk érni őket, akkor nem elég annyit fordítani az oktatásra, mint ők, hanem ennél is többre lesz szükség.
(Fotó: Bezerédi Tamás)