Ha hazánk a téli időszámítást választja, jövőre már nem kell egy órával előre tekernünk az óra mutatóját, miután az Európai Parlament az uniós állampolgárok 80 százalékos támogatottságával úgy döntött, hogy 2021-től megszünteti az évente kétszer esedékes óraátállítást.
Az Európai Bizottság is "meghallotta a Jobbik szavát" az óraátállítás eltörléséről
Elmondta: másfél évvel ezelőtt javasolták először az évi kétszeri óraátállítás eltörlését, mert álláspontjuk szerint ennek gazdasági hatásai már teljesen elhanyagolhatóak, de egészségügyi kártételei nagyok. Hozzátette: most az Európai Bizottság is "meghallotta a Jobbik szavát", hiszen konzultációt indított az európai polgárok körében a témáról.
A tagállamoknak idén kell arról dönteniük, hogy a nyári vagy a téli időszámítást szeretnék-e megtartani.
Abból eredően, hogy erről nem egy konszenzusos döntés született, hanem minden országnak megadták az egyéni választás lehetőségét még adódhatnak problémák az egyébként is több időzónára osztott Európai Unióban. Ezekről azonban még nem nagyon esett szó, ahogyan a legtöbb ország sem döntött még arról, hogy a téli vagy a nyári időszámítást szeretné-e megtartani.
Hazánkban az azóta Balatonalmádi polgármesterévé választott Kepli Lajos még a Jobbik országgyűlési képviselőjeként kezdte el forszírozni az óraátállítás eltörlésének ötletét 2016-ban. A politikus kezdeményezése szerint a Jobbik a nyári időszámítás megtartását tartotta kívánatosnak, amire az emberek is ráerősítettek. A szallas.hu által végzetett 2016-os 6000 ember megkérdezésével zajlott közvélemény-kutatás szerint a magyarok 80 százaléka törölte volna el szívesen az óraátállítást. Az indokok között szerepelt a korai sötétedés miatti rossz közérzet, sőt a félelemérzet erősödése is - például amiatt, hogy a gyerekeknek sötétben kell egyedül hazamenniük az iskolából. Ezért 3 emberből 2 azt választotta, hogy inkább indul félhomályban dolgozni, mint hogy sötétben távozzon a munkahelyéről.
A jobbikos politikus az eltörlésre vonatkozó indítványában azokra az egyre szaporodó tanulmányokra hivatkozott, amik arra mutatnak rá, hogy napjainkban az óraátállításnak az elenyésző haszna mellett rengeteg káros egészségügyi hatása van. Az energetikai szokások megváltozása miatt már nem mondható hatékonynak megtakarítási szempontból, viszont a szív- és érrendszeri, valamint krónikus betegségben szenvedők szervezetét jelentősen megterheli.
Ezzel a szakmai hangok is egybecsengenek , ám a Magyar Alvás Szövetség az eredeti, téli időszámítás megtartását látja helyesnek. Szerintük ugyanis a reggeli kényszerített ébredés a jelenleg érvényes viszonyok között is nagyban visszaveti a teljesítményt, főleg az iskolákban mutatkozik meg, hogy a tanulók figyelme reggel kilenc óra előtt sokkal gyengébb, mint az azt követő időszakban.
Mikor eljött az idő, hogy mást üssön az óra
Pedig hazánk az elsők között vezette be a korábban csupán egy egy területen kísérleti jelleggel használt nyári időszámítást, ami aztán több évtizednyi kimaradást követően 1980-tól maradt érvényben. A nyári időszámítás gondolatát Benjamin Franklin amerikai feltaláló és diplomata párizsi nagykövetként indította útjára 1784-ben.
Annak eldöntése tehát, hogy előbbit vagy utóbbit tartsuk meg még hátra van. A kormánypárt álláspontját egyelőre nem ismerjük, hiszen mikor a parlament asztalára kerültek az indítványok, azokat szó nélkül söpörte le a kétharmados Fidesz-KDNP többség.