Orbán Viktor 2022-ben beszélt arról Tusványoson, hogy a nagyhatalmi remények a „hatalmas akkumulátorberuházásokon” alapulnak. Ezeknek köszönhetően leszünk majd 2030 környékén csúcsformában: Magyarország „a világ harmadik legnagyobb, nem százalékban, hanem abszolút értékben harmadik legnagyobb akkumulátorgyártója, és az ötödik legnagyobb exportőre” lesz pillanatokon belül – vizionálta akkor.

Ezzel szemben most nagyon úgy tűnik, az akkumulátorgyártásra rossz idők járnak – összegezte a Telex.

Döglődik a gyártás, milyen jó, hogy itt egy csomó akkugyár

A lap két korábbi hírre hívta fel a figyelmet: a tavaly novemberben megnyitott iváncsai akkumulátorgyárból elbocsátottak 600 dolgozót, majd pár nappal később Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy európai uniós szintű, elektromos meghajtású autók vásárlását ösztönző program bevezetését kezdeményezik. A két dolognak nagyon is sok köze van egymáshoz. Ahogy a lap megfogalmazta:

rottyon van az akkumulátorgyártás, mert nem veszik az európaiak az elektromos autókat.

Ezért kerültek lapátra a munkások és ezért kell az embereket rábírni, hogy ilyen kocsikat vegyenek. Az akkumulátorok és szárazelemek magyarországi gyártása idén januárban az egy évvel korábbihoz képest 3 százalékkal esett vissza. A következő hónapokban tovább nőtt a mínusz, az áprilisi ipari statisztika szintén csökkenést mutat havi és éves alapon is.

A visszaesés léptéke azért is jelentős, mert tavaly ilyenkor még csak két nagy akkugyár működött az országban (a gödi Samsung és a komáromi SK), mostanra viszont az iváncsai SK megnyitásával háromra nőtt a számuk. Mi ment félre az akkugyártással?

A magyarországi aksigyárakban elektromos autókba szükséges akkumulátorokat gyártanak, az autógyárak meg éppen visszavesznek az elektromos modellek gyártásából, mert senki sem veszi.

Hova kerülnek a magyarországi akkugyárakban legyártott termékek?

A Telex úgy tudja, a Samsung gödi gyárából főleg a BMW németországi gyáraiba, a Fiat (Stellantis) torinói gyárába és a Volvo genti gyárába szállítják az akkumulátorokat. Az SK komáromi gyárából pedig a Hyundai Csehországba, a Kia Szlovákiába viszi az aksikat. A magyarországi akkumulátorgyártás volumene főleg attól függ, hogy ezek a gyárak mennyi elektromos járművet akarnak gyártani, ami pedig annak a függvénye, hogy ezek a márkák mennyi elektromos autót tudnak eladni. Magyarországról kevesebb akkumulátort rendelnek, mint korábban, pont a gyártás lelassulása miatt.

A problémát súlyosbítja, hogy

az iváncsai gyárnak még nincsenek megrendelői, ezért el sem kezdték az érdemi gyártást a több mint 680 milliárd forintból felhúzott üzemben.

Mit hoz a jövő?

Elképzelhető, hogy a kihasználatlan kapacitások ahhoz vezetnek, hogy a gyáraknak csökkenteniük kell az áraikat, vagyis olcsóbbak lesznek az akkumulátorok. Az olcsóbb aksik miatt az elektromos autók ára is fokozatosan csökkenhet, ami ahhoz vezethet, hogy egyre többen akarjanak ilyen kocsit, nőhet a kereslet, azaz megrendeléshez juthatnak az akkugyárak. A feltételes mód nem véletlen, mert egyéb más tényezőket is figyelembe kell venni.

Az Európai Unióban 2035-től elvileg csak elektromos új autókat lehet majd eladni, addigra tehát az egész iparágnak át kell majd állnia. Meg kell viszont addig oldani egy csomó, az elektromos autók kapcsán felmerülő problémát, az akkumulátorok újrahasznosításától kezdve a használt akkumulátorok megfizethető cseréjéig – amelyekre most még nincs kielégítő válasz.

Vagyis nagyhatalmi pozíciónk egyelőre inkább nincs, mint van, és az is kérdéses, lesz-e valaha.

A legnagyobb probléma, hogy az Orbán-kormány egyoldalúan ezt az ágazatot támogatja (az autógyártás mellett), miközben minden másról megfeledkezik.

(Címlapkép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az SK Innovation képviselőivel tárgyal Szöulban 2019. december 12-én. Középen Kim Dzsun elnök-vezérigazgató, jobbról Dzsi Dong Szob, az SKI akkumulátor üzletágának vezetője. MTI/KKM/Borsos Mátyás)