Homo sorosensus (Soros-féle ember) – e kifejezést Orbán Viktor használta idei évértékelő beszédében, hivatkozva Nils Muiznieksnek, az Európa Tanács emberi jogi biztosának 2009-es tanulmányára. Vagyis a hivatkozott dokumentum már bőven abból az időből való, mikor Orbánék – állítólag – már rég szakítottak az SZDSZ nevű anyapártjukkal és az általuk képviselt szélsőliberális agymenésekkel, bőven túl vagyunk a 2006-os gyurcsányi lebukáson és az azt követő hatósági terroron is. A fülkeforradalom viszont még előttünk áll. Ezt csak a történeti hűség kedvéért.
A kormányfő évértékelőjében így fogalmazott a közmédia által meglehetősen félreolvasott szövegre utalva:
„Aztán a napokban a Soros-hálózat egyik főideológusa, az Európa Tanács emberjogi főbiztosa elkottyantotta, hogy titokban már évekkel ezelőtt meghirdették a Soros-féle embertípus kitenyésztésének programját, ahogy ők szerényen mondják, ha én ki tudom mondani: a homo sorosensust, ami magyarul annyit tesz, Soros-féle embertípus. S rájöttem, hogy onnan nézve mi, bennszülöttek, akiknek van saját hazájuk, saját kultúrájuk, saját vallásuk, amihez ráadásul foggal-körömmel ragaszkodunk, nos, mi a sorosok nézőpontjából reménytelen, átformálhatatlan egyedek vagyunk.”
Jó. Most pedig nézzük a tanulmányt magát, ahogy azt a Válasz kiszúrta. Az interneten is elérhető írás a berlini fal leomlásának huszadik évfordulójára született, ebben a szerző arról értekezik, hogy a kommunizmus összeomlásakor abban reménykedtek: legkésőbb az EU-csatlakozás vagy a NATO-tagság idejére a volt szocialista országokban már ott lesz az általa homo sorosensusnak nevezett új elit, a poszkommunisták ellenfelei, akik egy rövid átmenet után átvehetik a hatalmat a kommunista maradványhatalomtól. Muizniesk szerint a „homo sorosensus” a Közép-európai Egyetemen (a CEU-n) vagy Nyugaton (Angliában vagy az Egyesült Államokban) tanul, aktívan részt vesz a megreformált közép- és kelet-európai gazdasági és politikai életben, mi több, egy átmeneti időszakot követően a Soros embertípus nemzedéke megszerzi a legtöbb politikai, gazdasági és kulturális hatalmi pozíciót. Majd beismeri: a kommunisták túléltek, átöltöztek demokratába, és nem, hogy marginális szereplői csupán a közéletnek, hanem egyenesen ők irányítanak. Mindez szerinte azért történt, mert a gazdasági válság a feje tetejére állította a világot, valamint a rendszerváltás nevű átmenetek megteremtették a lehetőséget, hogy a kommunisták meggazdagodjanak, majd a pénzükkel és kapcsolati tőkéikkel újraépítsék a hatalmukat.
Muizniesk saját hazáját is említi mint negatív példát: Lettország régi elitje a kommunista ifjúsági szervezetből és a kommunista rendszer titkosszolgálatából érkezett.
Még egyszer: 2009-et írunk, Gyurcsány, Medgyessy, Kóka, Bajnai milliárdokat és a politikai hatalmat is birtokolja. Muizniesk pedig reméli, hogy leváltja őket egy olyan Soros-féle embertípus, akik a CEU-n vagy Nyugaton végeztek, és a rendszerváltás utáni gazdasági-politikai életben részt vesznek.
Muizniesk úr, jelentjük, nálunk megtörtént!