Sok Fidesz-szavazó közhelyszerű mantrája, amikor az Orbán-kormány korrupciós ügyeit emlegetik fel, hogy "lehet, hogy ezek is lopnak, de legalább tudnak kormányozni". A párthívek ezen tételmondata már rengetegszer cáfolatot nyert, és ahogy a jelenlegi helyzet áll, ez csak rosszabb lesz. De mi köze ennek az adókhoz? Orbán 2010 óta azzal kampányolt, hogy ő nem fog adóztatni, nem lesznek megszorítások. Ehhez képest az igazság az, hogy
Az elmúlt tizenhárom évben Orbán Viktor kormányai összesen 43 különböző adónemet vetettek ki.
Az adó szitokszó a magyar ember fülének, pedig egy normális országban nem kellene, hogy így gondoljanak rá az állampolgárok. Az adó alapvetően az, amit a köz tagjai fizetnek be azért, hogy a köz érdekében elköltse az állam. Amiért az adózás nekünk magyaroknak különösen fáj az az, hogy nálunk ez nem így történik, vagy legalábbis nem nagyon hisszük.
A magyarok többsége úgy érzi, hogy amit az ő nehéz munkával megkeresett jövedelméből elvesznek, abból semmi sem lesz, csak a politikusok zsebét vastagítja. Orbán pont erre a gondolatra alapozta a látszatra adóellenes politikai marketingjét.
A 27 százalékos ÁFA a szegények adója, de ezzel tulajdonképpen mindenkit megsarcol az Orbán-kormány.
Nem csak az európai szinten rekordmagas fogyasztási adó fűződik a Fidesz-kormányhoz, hanem összesen 43 új adónem a 2010-es hatalomra kerülésük óta. Nézzünk ezek közül néhány hírhedtebbet.
Ki ne emlékezne a bankokra kivetett tranzakciós adót, aminek a levét persze a földi bankszámlatulajdonosok itták meg. Azóta fizethetünk minden pénzfelvételért és átutalásért, és egyre csökken a bankautomaták és bankfiókok száma is.
A hivatalosan "népegészségügyi termékadónak" nevezett csipszadó elvileg azokat a honpolgárokat hivatott megsarcolni, akik az egészségtelen táplálkozással rontják az egészségüket, és így megterhelik az állami ellátórendszert. Az igazság az, hogy ez egy modern "füstadó", aminek a pénzbeszedésen kívül semmi más célja nincs.
Orbánék a reklámadóval próbálták meg levenni a sápot a Magyarországon működő, külföldi médiaszolgáltatóktól. A dolog másodlagos célja az RTL megszorongatása volt, hogy esetleg magába olvaszthassa a NER-média a legnézettebb hazai tévét. A húzás annyira rosszul sült el, hogy végül magukra haragították az RTL-t, aminek híradóiban objektív és korrekt módon, de mindig alaposan tájékoztatnak a kormány hibáiról és bűneiről.
Mind közül a legbotrányosabb a netadó volt: végül a tömeges ellenállás meghátrálásra kényszerítette a kormányt.
Varga Mihály pénzügyminiszter 2014. október 21-én jelentette be, hogy minden megkezdett gigabyte adatforgalom után 150 forint adót vetnének ki. A tervezet óriási felzúdulást váltott ki: október 26-án több mint 10 ezres tömeg vonult a Fidesz-székházhoz, és bedöntötték a kerítést, majd a magukkal hozott számítástechnikai eszközökkel megdobálták az épületet, leszaggatták a redőnyöket, betörték az ablakokat. Két nappal később egy ennél békésebb, de még nagyobb – közel 40 ezer fős – tömeg gyűlt össze. Erről az akkor még nem propagandát toló Origo is tudósított. Több se kellett a Fidesz-kormánynak. Meghátráltak, mert értenek az erőből, és visszavonták a netadót.
Rosszul áll a kormány szénája, üres a költségvetés, úgyhogy megszorítják a nadrágszíjunkat.
Azt, hogy eddig a felszínen tudtak maradni, a Fidesz leginkább azoknak az EU-s forrásoknak köszönheti, amiket most a kormány jogállamellenes és korrupciógyanús tevékenysége miatt visszatart az Unió. Ezek nélkül a pénzek nélkül Orbán pénzügyminisztere, Varga Mihály nehezen tartja egyensúlyban a költségvetést – még úgy is, hogy az infláció miatt rengeteg extra bevételük van ÁFÁ-ból. A megoldás a szokásos, amihez a kormányok válsághelyzetben nyúlnak: új adókat vetnek ki, a régieket pedig megemelik.
A bankbetétekre kivetett új kamatadó a takarékos magyarokat bünteti, és az állampapírok felé tereli az embereket.
A kormány a mostani 15 százalékos kamatadó mellett 13 százalékos szociális hozzájárulást (szocho) vezet be a megtakarítási formák egy részére. Az új adót a július 1. után keletkező kamatokra és az újonnan vásárolt értékpapírok árfolyamnyeresége után kell megfizetni.
Viszont az állampapírokra például nem vonatkozik, tehát ezzel próbálják meg rávenni a befektetőket, hogy hitelezzenek az államnak.
A kamatadón felül fizetendő úgynevezett "szociális hozzájárulási adó" egy Jolly Joker. Mihez járulunk hozzá és milyen alapon? Ezt nem igazán lehet tudni, a lényeg, hogy a pénzünket eltüntetik az államkassza lyukas zsákjában.
Ha benzin drágább lesz, minden drágább lesz. Márpedig megemeli a jövedéki adót a kormány.
Más országokban nem a kutakra hárított benzinárstoppal, hanem az üzemanyagok jövedéki- és termékadójának csökkentésével reagáltak az áremelkedésekre. A benzinárstop már a múlté, [az adókat pedig tovább emeli a Fidesz](https://alfahir.hu/hirek/a-benzin-es-a-gazolaj-adojanak-emelesevel-foldozza-a-koltsegvetest-a-kormany
). Nem kell gazdasági szakembernek lenni ahhoz, hogy kikövetkeztessük: ha ez által drágábbak lesznek az üzemanyagok, akkor minden más is drágább lesz, például az élelmiszerek is.
A gyógyszeráremelést nem csak a pénztárcáján, de az egészségén is megérezheti a lakosság.
Az Orbán-kormány annyira megemeli a gyógyszeradót, hogy egyes készítmények akár el is tűnhetnek a patikák polcairól. A megszorítás nem csak a gyógyszerészeti ágazatot veszélyezteti, hanem a betegellátást is.
A támogatott, 10 ezer forintot meg nem haladó termelői áras gyógyszerek után 20 százalék, az ennél drágábbak után az eddigi 28 helyett 40 százalék adót kell a gyártóknak és forgalmazóknak befizetnie július 1-től.
Szóval, ha kétségeink lennének afelől, hogy mennyire kormányoz jól az Orbán-kormány, nézzük meg az adóztatási tendenciát. Nem véletlen, hogy kapkodva megpróbálnak mindenhonnan pénzt beszedni.
(Címlapkép: Varga Mihály és Orbán Viktor - Koszticsák Szilárd/MTI)