Akademik Lomonoszov néven bocsátott vízre úszó atomerőművet Oroszország - írja a Qubit. A monstrum négyezer mérföldes utat fog megtenni az északi hajózási útvonalon, a peveki északi-sarki kikötő felé. A tervek szerint augusztusban vontatják át a Barents-tengerről keletre.
Az Akademik Lomonoszov a tervek szerint a távoli régió háztartásainak biztosít energiát, de fúró- és bányászati munkákat is segíteni fog Csukcsföldön.
Greenpeace: úszó Csernobil
Több környezetvédő csoport is aggódik a projekt miatt, a Greenpeace már úszó Csernobilra készül. Az oroszok viszont azt mondják, hogy az atomerőmű elsüllyeszthetetlen, jégheggyel történő ütközést és hétméteres hullámokat is kibírna, a jégtörőkön már bevált atomtechnológiát alkalmaznak rajta.
Vlagyimir Irminku, az egyik főmérnök arról is beszélt, hogy baleset esetén a jéghideg tengervíz hűtőfolyadékként funkcionálhat, ha pedig elkapja őket egy cunami és partra dobja a reaktort, az erőmű köré épített hajódokk biztonsági rendszere elektromos áram nélkül is képes lesz 24 órán keresztül hűtést biztosítani.
Atommal dolgoznak az oroszok
A globális felmelegedés az északi jégsapkák olvadását is magával hozza, ezért egyre könnyebben hajózható a térség, ezt igyekszik kiaknázni Oroszország, mind gazdasági, mind katonai téren.
A Barents Observer nevű norvég lap szerkesztője, Thomas Nilsen szerint 2035-re az orosz sarkvidék a Föld legnukleárisabb tengerévé válik, az atommeghajtású jégtörőknek, atomtengeralattjáróknak és például az Akademik Lomonoszovnak köszönhetően.
Exportálni is akarják
A Bellona alapítvány munkatársa, Anna Kirejeva szerint az oroszok lehet, hogy tudnak biztonságosan működtetni egy ilyen létesítményt, de a Roszatom exportálni is akar, állítólag egy projektfejlesztési szerződést már aláírtak Szudánnal.
"Valójában attól tartunk, hogy azért készítették ezt a lebegő erőművet, mert olyan országoknak árulják a megoldást, mint Szudán"
- mondta Kirejeva.
Ez azért jelenthet komoly veszélyeket, mert például Szudánban nincs olyan szintű és szabályozott atombiztonság, valamint üzemelési tapasztalat, mint Oroszországban.
A Roszatom cáfolta, hogy az orosz atomiparnak köze lenne a 2017-es radioaktív felhőhöz
Kedden az Index cikke alapján az Alfahíren arról írtunk, hogy az USA tudományos akadémiájának folyóirata, a PNAS egy jelentésre hivatkozva arra jutott: az oroszok nem mondtak igazat az Európán végigvonuló 2017-es radioaktív felhőről. A Roszatom magyarországi fióktelepe közleményben reagált szerkesztőségünknek a hír kapcsán. 2017-ben nagy mennyiségű radioaktív anyag került a levegőbe, feltételezhetően az Urál déli részének környékén.