Kell-e Oroszországtól félni? címmel tartott előadást Stier Gábor külpolitikai újságíró, a Magyar Hang és a Demokrata munkatársa, a #moszkvater alapító-főszerkesztője a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szlavisztikai Műhely sorozatának meghívására. Az Alfahír egy tavaly novemberi különórájáról már beszámolt, a téma akkor is Oroszország volt. Mostani előadásának meglátogatásában nem kis szerepet játszott a részünkről az, hogy Oroszország megítélése folyamatosan napirenden van mind a nemzetközi, mind a magyar belpolitikában. Többnyire ugyanabból a szemszögből láttatják velünk a keleti Nagy Medvét, mint örökösen a Nyugatra leselkedő „legnagyobb veszélyt”. Stier Gábor, aki egyedüli magyarként 2009 óta rendszeres résztvevője az oroszországi Valdaj Klubnak, az orosz szemszöghöz adott támpontokat.
A külpolitikai újságíró szerint a nyugati médiában erőteljesen démonizálják Oroszországot, és az amerikai mainstream sajtót olvasva az ötvenes években érezhetjük magunkat, a hidegháborús időket idézi ugyanis az orosz-nyugati viszony. Azt is hozzátette azonban, hogy a nyugati társadalomban kisebb az Oroszországgal szembeni félelem, és nagyobb a megértés, mint ugyanezen országok médiájában.
Jelenleg a világrend átalakulása zajlik:
A mostani világpolitikai helyzet legfontosabb jellemzője a kiszámíthatatlanság. Az új hidegháború pontos szabályok nélkül zajlik. A globális dominanciáért vívott küzdelem nem területekért, hanem a tömegek tudatának irányításáért folyik az információs térben. Az ellenfelet diszkreditálják, nem fizikailag semmisítik meg.
– mutatott rá Stier. Szerinte Washington és Brüsszel azért ideges, mert elvesztette az információs monopóliumát, a helyzet kezd veszélyessé válni, és Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is komoly tábora van a nyugati társadalmakban.
A külpolitikai újságíró kitért a Political Capital egy nemrég készített felmérésére, ami arról szól, hogy a magyar társadalomban milyen kép él Oroszországról.
„A válaszadók többsége sokkal nagyobb politikai erőt tételez fel, mint ami valóban van – ez a nagyon látványos tévedés azért van, mert a mainstream nemzetközi média túldimenzionálja Oroszország katonai erejét”
- vélekedett Stier. Hozzátette: Oroszországnak ez jól is jön, és bár valóban látványos előrelépés jellemzi ezen a téren, a katonai költségvetése jóval elmarad Kínától, az Egyesült Államoktól vagy az egész NATO-tól.
Stier most is beszélt a Krímről, ami stratégiailag fontos Oroszországnak:
„Putyin nem tehetett mást, minthogy jelzi a világnak, a NATO átlépte a vörös vonalat.”
A külpolitikai újságíró úgy véli, a nyugati gondolkodásban benne van, hogy Oroszországot gyengíteni kell, „nemcsak az oroszok fóbiája, hogy őket folyton támadják”. Arra kérdésre, hogy miért Oroszország a Nyugat fő ellensége, Stier úgy felelt, hogy ez a hidegháború maradványa, miközben szakértők és politikusok is azt mondják: Kína a Nyugat első számú kihívója.
„De sok időbe telik felépíteni Kínát olyan ellenségképpé, mint amilyen Oroszország”
- jelentette ki a külpolitikai újságíró. Kiemelte: az amerikai hadiiparnak elemi érdeke, hogy mindig legyen valamilyen ellenségkép. Példaként a könnyen bekapcsolható oroszellenes felhangok eszközei közé sorolta az amerikai filmgyártást is.
A következő 10-15 év kapcsán azt mondta, három nagy játékos játszmája: Kína, Oroszország és az Egyesült Államok fogja meghatározni.
„Oroszországot globális játékossá teszi, hogy globális külpolitikai ambíciói vannak, bár csak regionális hatalom. Kína globális külpolitikai ambíciói csak most jelennek meg. (…) Az európai-ázsiai kettősség mindig megvolt Oroszországban, ez most elbillenhetett a Nyugattal való feszült viszony, és Ázsia felemelkedése miatt. Ismét előhozták az orosz politikai gondolkodásban az eurázsiai gondolatot. Az Egyesült Államokra kimondottan ellenségesen tekint Oroszország, Európában csalódott”
- vázolta Stier röviden a geopolitikai sakkjátszma állását.
A Putyin-rendszert államkapitalizmusnak nevezte, amiben fellelhető a konzervativizmus reneszánsza, pragmatikus, és amelynek nagyon fontos az identitás, továbbá a szuverenitás. Az erőszakszervezetek komoly szerepet játszanak Oroszországban, mint mindig a történelmében. Stier leszögezte,
A külpolitikai újságíró úgy látja, hogy Vlagyimir Putyin a szociális biztonságra épít, még ha most be is vállalta a népszerűségét gyengítő nyugdíjreformot. Az orosz gazdaságot sok tekintetben liberalizálták, de soha nem lesz igazi nyugatos értelemben vett liberalizáció az országban.
„Oroszországtól olyan értelemben mindig félni kell, hogy meghatározó hatalom”
- válaszolta meg az előadás címének kérdését a külpolitikai újságíró. De azt is hangsúlyozta, hogy Moszkva nem akar háborút, a Krím sem erről szólt, noha Oroszország képes lenne egy hét alatt Kijevben lenni, és két nap alatt elfoglalni a Baltikumot. Az is látszik viszont, hogy nem képes fenntartható háborút viselni, Kelet-Ukrajna példája ezt mutatja.
Stiert az előadása után kérdezték a Moszkvából Magyarországra költöző orosz vezetésű Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) kapcsán is, amit a magyar sajtóban többnyire „Putyin bankjaként”, „trójai falovaként” vagy „KGB-s bankként” emlegetnek. Utóbbit azért kapta meg, mert kiderült, az intézményt Nyikolaj Koszov fogja igazgatni. Azóta több sajtóorgánumban is lejött, hogy a Koszov-családnak erős KGB-s háttere van. Ungváry Krisztián történész a Népszavának nyilatkozva – noha Nyikolaj Koszovról nem tudni, hogy titkosszolgálatokhoz kötődne - egyenesen kijelentette:
„A pénzintézet vezetőinek nagy része alighanem fedett hírszerző.”
Stier szerint a bank egyáltalán nem olyan jelentős, mint ahogy az a magyar sajtóban megjelent. Az pedig, hogy KGB-s pénzintézet lenne, az a számára túl átlátszónak tűnik, de hozzátette: jobb félni, mint megijedni.
– mondta. Ugyanakkor azt is megjegyezte, a jelenlegi orosz elitnek jelentős része hasonló hátterű családból származik, mint Koszov. „Ők most az új nemesség” Oroszországban, tette hozzá Stier.
Azt is felvetette, hogy a pénzintézet ugyanazokat a jogokat kapta meg, mint Magyarországon az összes nemzetközi, multinacionális bank.
Az NBB-nek a parlament megszavazta a teljes pénzfelügyeleti és diplomáciai mentességet Magyarországon, így a bank vendégei a diplomáciai mentesség szabályai szerint mozoghatnak az Európai Unióban. A sajtóban leginkább emiatt a kitétel miatt feltételezik, hogy a „kiváltságot” hírszerzői tevékenységre használhatják fel az oroszok.
Stier szerint a médiában megjelent mostani cikkek egy részének politikai felhangja van, de persze nem árt figyelni a pénzintézetre.
Hétfőn közben az is megjelent a hazai sajtóban, hogy az NBB 24,7 milliárd forint értékben bocsátott ki forintban jegyzett kötvényeket a Budapesti Értéktőzsdén, ezeknek a forgalmazása március 26-án kezdődik. A kötvények futamideje 3 év és fix kamatozású. A kibocsátásban az OTP Bank és a Unicredit Hungary segédkezett. A bank nem korlátozza a vevőkört, a kötvények magyarok és külföldiek számára egyaránt elérhetőek.
(Fotó: Béli Balázs/Alfahír)