Az ENSZ és a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) szakértőiből álló nyomozócsoport (JIM) létrehozásáról az ENSZ Biztonsági Tanácsa döntött egyhangúlag 2015-ben, mandátumát 2016-ban egy újabb évre meghosszabbították. A csoport, amelynek november 17-én jár le a megbízatása, a tervek szerint csütörtökön ismerteti legfrissebb jelentését az észak-szíriai Hán Sejkúnban elkövetett, több mint nyolcvan halálos áldozatot követelő szaringáztámadásról.
A Biztonsági Tanács 15 tagja közül tizenegy támogatta a mandátum meghosszabbítását, Oroszország és Bolívia vétót emelt ellene, Kína és Kazahsztán pedig tartózkodott a szavazástól.
A szavazás előtt Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője a szavazás elhalasztását kérte, azzal érvelve, hogy a KIM mandátumát a misszió jelentésének közzététele után kell megvitatni. Oroszország javaslatát a testület 8 nem és 4 igen szavazat mellett, négy tartózkodással elutasította.
Ez volt a kilencedik alkalom, hogy Oroszország a Biztonsági Tanácsban élt vétójogával szíriai szövetségese védelmében. Moszkva többször is bírálta a JIM vizsgálati módszereit, mondván, hogy lehetetlen a pártatlan vizsgálat.
Az indítvány megvétózása után Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet azzal vádolta Moszkvát, hogy "ismét az ilyen fegyvereket bevető diktátorok és terroristák oldalára állt".
"Oroszország ismét tanújelét adta, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy a barbár Aszad-rezsim (Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszere) ne fizesse meg a következményeit annak, hogy folyamatosan vegyszereket vet be fegyverként" - mondta a nagykövet.
Vaszilij Nebenzja azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és a szövetségeseit, hogy azért kérték a szavazást, hogy "ujjal mutogathassanak Oroszországra és megsértsék a becsületét". Mint mondta, "nevetségesek" voltak a Hán Sejkún-i támadást vizsgáló bizottság módszerei, és a "bizonyítékok hiánya".