A kormánnyal közös sztrájkbizottságban tárgyaló két szakszervezet, a PDSZ és a PSZ rendkívül fontos lépésnek tartja a sztrájk mint munkavállalói alapjog gyakorlásának szempontjából a mai napon - dr. Schiffer András ügyvéd által –az Alkotmánybíróságnak benyújtott alkotmányjogi panaszt, amely a köznevelési intézményeket érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 36/2022. (II. 11.) Korm. rendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását és megsemmisítését célozza - írja a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közös keddi közleményükben.
Kiemelik, hogy a rendelet megsérti az Alaptörvény veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezését, mivel a jogalkotó nem tartotta be a rendeleti szabályozásra felhatalmazást adó törvényben előírt szükségesség és arányosság elvét, túllépve ezzel az Alaptörvény 53. cikkében biztosított különleges jogrendi hatáskört, és sérti a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát.
Szerintük a sztrájktörvényben előírt „még elégséges szolgáltatás” intézménye eleve korlátozza az Alaptörvényben biztosított sztrájkjogot. A sztrájkjog további korlátozását jelenti, hogy a még elégséges szolgáltatás tartalmát és felételeit az egyeztető eljárást, illetve az esetleges nemperes eljárást megelőzve, rendelet határozza meg, mivel ezzel kiüresíti a megállapodásra irányuló egyeztető tárgyalást és megállapodás hiányában a bírósági nemperes eljárást.
A sztrájk alatti még elégséges szolgáltatás nem azonos valamely közfeladat zavartalan ellátásával, ellenkező esetben a sztrájk érzékelhetetlenné válna. Részlet az alkotmányjogi panaszbeadványból: „A sztrájkjog gyakorlása éppen ezért akkor tölti be alkotmányos rendeltetését, ha a munkaadó rendeltetésszerű működését megzavarja, fennakadáshoz vezet: így nyer értelmet a kollektív nyomásgyakorlás, mint a sztrájkjog lényegi eleme. Ha a sztrájkjog gyakorlása csak úgy képzelhető el, hogy az nem okoz fennakadást a munkaadónál, nem zavarja meg a megszokott munkaadói üzemmenetet, tehát észrevétlen marad a sztrájkolók külvilágában: a sztrájkjog lényeges tartalma kerül korlátozásra, hiszen éppen annak nyomásgyakorló funkciója vész el.”
A beadvány kitér arra is, hogy a rendeleti előírások és a járványügyi veszélyhelyzet között kevés összefüggés van, ráadásul „a közvetlen összefüggést mutató, valamint a közvetett és részleges összefüggést mutató rendelkezések is kivétel nélkül olyan élethelyzeteket szabályoznak, amelyek nem specifikusan sztrájkhelyzetre jellemzően, azok a 2011. évi CXC. tv.-ben leírt valamennyi tanítási szünetre ráhelyezhetőek…. Az Indokolások Tárában közzétett előterjesztői indokolás maga is csak kisebb részt hivatkozik járványügyi előírások érvényesítésére, nagyobbrészt a járványhelyzettől függetlenül is fennálló közpolitikai célokat fogalmaz meg.” A megtámadott rendelet indoklásában erről az alábbi, rendeleti indoklásban meglehetősen szokatlan mondatok olvashatók:
A bérek tekintetében a baloldali kötődésű szakszervezetek 2010-ben nem szerveztek sztrájkot, amikor a pedagógusoktól a Gyurcsány-Bajnai kormány elvett egyhavi bért. A közszféra bérrendezését 2010 után a Kormány a pedagógusokkal kezdte. Béremelés tekintetében most az egészségügyi dolgozók, ápolók, orvosok és a szociális szféra dolgozói vannak soron, vita a további pedagógus béremelés időzítéséről van.
A sztrájkbizottságot alkotó szakszervezetek bíznak abban, hogy az Alkotmánybíróság mielőbbi határozatában megsemmisíti az alaptörvénysértő rendeletet, lehetővé téve a közoktatás területén is munkavállalói nyomásgyakorlása alkalmas, érzékelhető sztrájk megtartását. A cél továbbra is jelentős béremeléssel és a munkaterhek csökkentésével a fokozódó és immár tragikus mértéket öltött szakemberhiány enyhítése, hosszútávon mindenki számára elérhető, használható tudást biztosító oktatás és színvonalas óvodai nevelés biztosítása.