Kaleta Gábor pedofil ügyével összefüggésben Vadai Ágnes arról kérdezte írásban a legfőbb ügyészt, hogy
"börtönbe lehet-e kerülni Magyarországon gyermekekről készült pornográf felvételek megszerzése vagy tartása miatt?"
Mint ismert, Kaleta Gábor és ügyvédje Mester Csaba, enyhítésért fellebbezett, ami csak tovább fokozta az enyhe ítélet miatt kialakult általános felháborodást. Szülők, nagyszülők és civil szervezetek ezért tiltakoztak a Pesti Központi Kerületi Bíróság Markó utcai épülete előtt.
A legfőbb ügyész utalva a konkrét ügyre közölte,
a Büntető Törvénykönyv (Btk.) vonatkozó paragrafusa alapján a Kaleta Gábor által elkövetett bűncselekmény, a gyermekpornográfia bűntettét képezi, amely bűncselekmény három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a Btk. 34. paragrafusának 4. bekezdése alapján a büntetési tétel felső határa nem súlyosabb három évi szabadságvesztésnél, akkor szabadságvesztés helyett, szabadságelvonással nem járó büntetés is kiszabható.
Polt Péter válaszában kiemelte, abban az esetben ha a terhelt, - Kaleta Gábor - az előkészítő ülésen beismeri bűnösségét, akkor az egy év szabadságvesztés kiszabását, három év próbaidőre felfüggesztett börtön válthatja ki, ezen felül pedig pénzbüntetés, illetve a terhelt pártfogói felügyeletére tehet indítványt az ügyészség.
Kaleta Gábor volt perui nagykövet ügye nyomán, a kormánypártok és az ellenzék is a Btk. szigorítását követelte.
A jogszabály módosítására legkorábban ősszel kerülhet sor, a parlament következő ülésén.
Szintén kérdéseket vet fel, hogy a Kaleta-ügy részleteit tíz évre titkosították annak ellenére, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint nincs semmi titkolni való az ügyben.