(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.)
Szomorú, hogy a 444.hu változtatás nélkül helyt adott Kövér László elnöki titkárságának vezetője, Veress László, jogi képviselőjén keresztül eljuttatott, valótlan állításokat is tartalmazó helyreigazításának, (Harrach Péter igazsága című cikket IDE KATTINTVA érheti el), de az én álláspontom megjelentetésére nem volt hajlandó. Egy korábbi, Harrach Péterrel kapcsolatos cikkben említettem Veress villaügyét. Összefoglalom, - hogy véleményem szerint - miről van szó. Veress László ügyvédjén keresztül tudatta velem, hogy ellenem is pert kíván indítani. Ez az írás arra is szolgál, hogy egyfajta helyreigazítás legyen azoknak a keveseknek, akik tévesen azt gondolhatták az eddig írtak alapján, hogy az ügyben az lenne a probléma, amibe a helyreigazítás szövegében kapaszkodott, azaz, hogy szó szerint a saját zsebébe tett volna el pénzt, úgy hogy az alapítvány házipénztárából kivesz egy összeget és ezzel megvásárolná Kövér László hallgatását is. Nem erről van szó.
Hanem arról, ami szinte hetente ismétlődik Magyarországon: pénzek jönnek és mennek, ide vagy oda, és a végén a NER egy prominens tagjánál, vagy kapcsolt részeinél kötnek ki.
Adott egy alapítvány, amely hivatalosan a határon túli magyar fiatal tehetségek támogatására jött létre. Az alapítványi mátrix kissé nehezen érthető, de mégis van benne logika: a civil szervezet (!) alapítója Veress László, az alapítvány kuratóriumi elnöke Visontai Kálmán, aki közvetlen beosztottja Veress Lászlónak, aki pedig Kövér Lászlónak az Országgyűlés elnökének a kabinetfőnöke.
A 24.hu újságírójának ő nyitott ajtót és maga mondta el, hogy ők használják a lakást. „Az asszony elmondta, hogy Romániából érkeztek, és a lakásban szálltak meg, ám annak valódi tulajdonosáról semmit sem tudott. Azt viszont elmondta, hogy valószínűleg a veje, Veress László és családja költözik majd be a lakásba.” – tehát az anyós el is szólta magát az ingatlanvásárlás valós céljáról.
Egy másik szerencsés támogatott pedig Visontai Kálmán egyik rokona. Konkrétan feleségének a testvére, aki nem határon túli magyar, de a Covid miatt „szüksége” volt egy komolyabb kölcsönre, amit az alapítvány rendelkezésére bocsátott.
Adott tehát egy alapítvány, amelynek luxusvilla-lakásában a mellette lakók eddig csak az alapító rokonságát látták, azokat viszont rendszeresen. Adott egy alapítvány, amelynek működése sértette a jelenleg hatályos jogszabályokat, mert nem tüntette fel beszámolóiban, hogy egy külföldről támogatott szervezet, pedig pont az a kormány hozta ezt a szabályt, aminek Veress titkárságvezetőként a kiszolgálója. Adott egy alapítvány, amely olyan vagyonelemekre költötte a pénzét, amelyek meglehetősen nehezen használhatóak határon túli magyar tehetségek támogatására (budai luxuslakás, Audi, hétvégi telek a Dunakanyarban). Adott egy alapítvány, amelynek kuratóriumi elnöke nem mond igazat a rózsadombi 167 nm-es villalakás vásárlásának céljáról. Azt állítja, hogy a 2019 júliusában a koronavírus-járvány okozta pénzügyi bizonytalanságok miatt vásárolták azt, miközben a koronavírus-járvány később kezdődött. Azt állítja, hogy „közösségi központ”-ként kellene hogy működjön, miközben erre a célra jellege miatt is alkalmatlan, nem beszélve arról, hogy másik nyilatkozata szerint befektetési céllal vették. Adott egy alapítvány, amelynek kuratóriumi elnöke egyszer azt mondja, hogy az alapító családtagjai egy-két hétig használják az ingatlant, máskor pedig azt, hogy két hónapnál hosszabb ideig.
Sikkasztás gyanúja miatt indított nyomozást a rendőrség Kövér László kabinetfőnökét érintő ügyben
Nyomozást rendelt el a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda sikkasztás miatt abban az ügyben, amelynek fontos szereplője Veress László, aki Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének a kabinetfőnöke - számol be az értesülései alapján a 24.hu. A lap még novemberben írt arról, hogy a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány egyebek mellett külhoni magyaroknak szánt adományból vásárolt egy budai villalakást.
Ez az ellentétes felhasználás már az által is megvalósul, ha csak nem csinálnak semmit azzal a pénzzel, ami felhasználása egyébként pontosan meg van határozva, és azt határon túli tehetségek segítésére kellene költeni. Azok a mosakodások, hogy az ingatlant „befektetési céllal” vásárolták, sem tekinthetőek másnak, mint utólagos sunnyogásnak. Az alapítvány célja nem befektetési célú ingatlanvásárlása, hanem tehetséges fiatalok támogatása.
Ezért a Veress jogi képviselője által írt és a 444.hu által közzétett helyreigazítás is valótlanságot tartalmaz. Nem igaz, hogy Veressnek nem származott anyagi előnye ebből, és az sem igaz, hogy ne károsította volna meg a határon túli fiatal magyar tehetségeket. Veress alapítványában a kedvezményezetté válás folyamata egyáltalán nem nyilvános, nem tudni kiket és hogyan szeretnének támogatni, és támogattak-e másokat magukon kívül.
Félreértés azt gondolni, hogy ebben az ügyben a lopás azt jelenti, hogy Veress László akár egy forintot is kivett volna az alapítvány házipénztárából. Nem erről van szó, ezt egyébként a cikkemben található hiperlink is egyértelművé teszi.
Azért is átvitt értelemben kell érteni, mert ma Magyarországon a fideszen belüli korrupciót konkrétan szinte soha nem lehet tetten érni. Ezt Lánczi András is tömören fogalmazta meg, amikor azt mondta, hogy
„amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája.”
Kövér hallgatását Veress nem pénzzel vásárolta meg, hanem a Fideszben jól ismert és néha nyíltan is deklarált, csakis és kizárólag a hűbériségi szempontokat ismerő politikai lojalitásával – ami egy demokráciában egyébként elfogadhatatlan.
Újabb hangfelvétel az ORÖ berkeiben: „Meg kell kérni a Fidesztől az árát!"
Olybá tűnik, hogy tovább gyűrűzik a botrány a Sztojka-ügy mentén, ugyanis a Népszava birtokába most a roma nemzetiségi szószólóval összefüggésben egy újabb ORÖ-s hangfelvétel is eljutott. A lap felidézi, hogy Sztojka Attila december 7-én jelentette be a Roma Közéleti Akadémia megalakítását, amely révén „egy országos hálózatként működő, 400 fős közéleti-kulturális-közösségi bázis" jön létre.
Ez az, amit Sztojka Attila romaügyi kormánybiztos egy nagyon hasonló korrupciógyanús ügyben úgy fogalmazott meg, hogy „Mindenkiről tudok sok mindent. Azt is tudom, hogy mikor beszélt kivel, meg hogyan.”; „Nem az a cél, hogy rosszul járjatok. Idáig, aki ebbe a körbe beült, szerintem rosszul nem jár” és „Van egy mondás a BM-en belül, sőt a kormányzaton belül is: aki a család tagja, azt családon belül kezeljük, de kívül ezt senki nem érezheti. (…) Ha nem a család tagja, nem tudunk kezeskedni felőle.” A lopás pedig, mint cselekmény megvalósulhat úgy is, hogy semmilyen pénzmozgás nem történik, illetve úgy, hogy a kedvezményezett és az elkövető nem azonos személy. Ebben az esetben ez történt.
Különösen elgondolkodtató, hogy bár az alapítvány sajátos gazdálkodása már 2021. november elején kiderült, ehhez képest az állítólag népben-nemzetben gondolkodó alapítók a mai napig nem tettek semmit azért, hogy az alapítvány működése átlátható legyen. Azt sem tudni, hogy kik és hogyan kaphatnak támogatást az alapítványtól. Ezzel kapcsolatos erőfeszítéseik kimerültek egy bármikor lemosható alkoholos filc használatában, amivel az alapítvány nevének rövidítését a luxuslakás levélszekrényére írták. Mindez kihívóan egyértelmű bizonyíték arra, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy alapítványukat elrejtsék a nyilvánosság előtt, holott a meghirdetett célhoz a nyilvánosság elengedhetetlen. Az egyszerű olvasó így végképp nem gondolhat másra, mint arra, hogy itt is a szokásos fideszes mutyiról van szó és az érintettek abban reménykednek, hogy idővel feledésbe merülnek ezek a dolgok és majd valamilyen jogi megoldással a luxusingatlan a megfelelő helyre kerül jogilag is. Elég csak arra gondolni, hogy a korrupcióba keveredő politikusok vagyonnyilatkozatai általában kifejezett szegénységről tesznek bizonyságot, miközben a családtagoknál milliárdos vagyonok csapódnak le. A szinte épp csak leérettségizett Völner Marcell például milliárdos vagyonnal rendelkezik, Ez tűnhet teljesen életszerűtlennek, de gyanúsított apja viselt dolgai alapján mégis életszerű.
A „lopás” kifejezést a Kúria 12. számú állásfoglalás II. pontjában kifejtett jogértelmezés szerint ugyanis nem formális megjelenésük, hanem valóságos tartalmuk szerint kell figyelembe venni; a megnyilvánulásokat összefüggéseiben kell értékelni és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. Az ismertetett jogértelmezésnek megfelelően a „lopás" kifejezés tehát az ügy szövegösszefüggésében értelmezve, nem a büntető törvénykönyvi tényállást kimerítő, konkrét bűncselekmény elkövetésére vonatkozó állítás, hanem a közéleti vitákban gyakran elhangzó és a társadalmilag kialakult közfelfogás szerint is a közpénzek helytelenített, a társadalom számára kárt okozó felhasználására vonatkozó minősítés, erőteljesen megfogalmazott vélemény (mindez szó szerinti idézet a Pfv.IV.22.463/2017/4. számú ítéletből).
Ezt az értelmezést azóta számos bírósági ítélet magáévá tette. Mészáros Lőrinc az összes, őt lopással minősítő kifejezés miatt indított perét elvesztette. Érdemes ezzel kapcsolatban idézni a másodfokú bíróság ítéletéből is, amely az „annyi földet lopott […] hogy elfelejtett minket képviselni” című publikáció szerzőjét mentette fel: „A lopás szó az átlagos tájékozottságú olvasó számára nem szó szerinti és nem is büntetőjogi értelmet nyer, hanem a felperes földszerzését tekinti kritikus véleményként lopásnak. Az elsőfokú bíróság utalt arra, hogy a közéleti vitákban a köztulajdon szabálytalannak vélt megszerzésekor a „lopás” kifejezés elterjedtté vált, és azt mindig a cikk egésze alapján kell értelmezni. A „földet lopott” szókapcsolat önmagában nem, csak a cikk szövege útján nyer értelmet, abból pedig egyértelmű, hogy a felperes földszerzésének állított szabálytalanságát jelenti, a kifejezés alatt az írást olvasó hírfogyasztó sem a büntetőjogi tényállás megvalósulását érti. A […] közlés értékítélet jellegére tekintettel a „lopás” általános köznyelvi használata sem teszi megalapozottá a követelést [azaz azt, hogy […] jóhírnévhez való joga sérült volna].
A felperes által kifogásolt kijelentés a véleménynyilvánítás része, tényekből levont következtetésnek minősül, amely a kétségtelenül erőteljes megfogalmazás mellett sem lépi túl a szabad véleménynyilvánítás határait.”
Veress László tehát a fenti értelemben tulajdonított el olyan vagyont, ami rendeltetése szerint nem az ő tehetségének kibontakoztatására szolgál. Azonban anyósa vélhetően akkor is igazat mondott, amikor azt állította, hogy a luxusingatlanba Veress személyesen fog majd beköltözni. Azt, hogy ez mit is jelent, döntse el az olvasó.
Megjegyzés: Ungváry Krisztián történész véleménycikkének megjelentetésével nem kívántuk a 444 szerkesztőségi döntését bármilyen szempontból is megkérdőjelezni.