A Paks-Press a rabszolgatörvény elleni tüntetésekről kérdezte Süli János paksi bővítésért felelős minisztert, akinek sikerült egy mondattal agyoncsapnia a kormánypárt "önkéntes túlóráról" szóló kommunikációját azzal, amikor azt mondta:
„Az elmondható, hogy a túlóra a munkáltatónak sem olcsó, hanem drágább, és csak akkor rendelik el, ha szükséges. Én harmincegy év munkahelyi vezető tapasztalata alapján szavaztam meg a törvényt.”
Rendelik, és ha szükséges.
Ízlelgessük csak.
Ha azt hinné a kedves olvasó, hogy csak meggondolatlanul nyilatkozott volna a miniszter úr, még meg is erősítette:
"Vannak időszakok, amikor szükség van a túlórák elrendelésére."
Itt szerencsére még nem hagyta abba a miniszter. Így folytatta:
"Ami az elmúlt napok tüntetés- és felfordulássorozatát illeti, azt mondhatom, hogy én nem munkásokat látok a Parlament előtt, vagy az utcákon, hanem fiatalokat, akik szerintem egy napot se dolgoztak eddig."
Magyarul nem elég, hogy a miniszter úr sajnálja a munkáltatót, mert a túlóra sokba kerül nekik, de sikerült neki a sokat dolgozó idősek vs. lusta, mihaszna, dologtalan fiatalok frontját is megnyitnia.
Szép munka.