A sztyeppmaradványok egyik különleges lakója, a rákosi vipera 1912-ben az ország egész területén elterjedt fajnak számított, a felnőtt emberre gyakorlatilag veszélytelen mérgeskígyó populációja mára viszont a szakirodalmakban szereplő 31 élőhellyel szemben, mára csak a Hanságban és a Kiskunságban maradt fenn. A teljes hazai állományt 500 példány alatt taksálják a kutatók, így 1992 óta természetvédelmi szempontból a veszélyeztetett állatfajok legkiemeltebb kategóriájába tartozik, míg a természetvédelmi értéke 1.000 000 Ft. A csak hazánkban honos hüllő kritikus helyzetét nemzetközi szinten is felismerték: a Berni és a Washingtoni Egyezmény listáján is szerepel, melyben a védelmére hívják fel a figyelmet.
A rákosi vipera kipusztulása ellen küzd 1993 óta a Rákosivipera-védelmi Központ, akiknek többek között a munkájuk fontosságát mutatják be november 1-ig a Miskolci Állatkert Oktatótermében látható a rákosi viperáról szóló vándorkiállítás keretén belül.
A faj állományának csupán a töredéke maradt meg
A védelmi Központ által indított fajvédelmi program keretén belül a kígyók tenyésztése 10, különböző élőhelyről befogott egyeddel indult, mára pedig mintegy 700 hidegvérű lakója van a központnak. A vipera program 1993-ban kezdődött el, ekkor kezdték el felmérni a faj hazai állományát, 2004-ben épült meg a központ, majd 2010-ben indult meg a viperák visszatelepítése.
2004 óta három és fél ezer rákosi vipera született a központban, ezeket 2010-ben kezdtük visszatelepíteni, olyan 600-700 egyedet
- nyilatkozta lapunknak Péchy Tamás, a Rákosivipera-védelmi Központ vezetője, aki elmondta, hogy a nedves és száraz területek rejtőzködő életmódot folytató lakójának egyedszámának a csökkenése évszázadok óta a rétek értékes gyepterületeiről szól. "Ezeket fölszántottuk, beépítettük, így lezsugorodtak az élőhelyek, miközben az intenzív gyephasználat sem kedvezett nekik".
Rákosi viperák születtek
2010-ben ismét sok kis vipera született a Rákosivipera-védelmi Központban. További információ a természetvédelmi programról: www.rakosivipera.hu
A régi szakirodalmakban sem szerepelnek pontos adatok a viperával kapcsolatban, de a populáció hirtelen csökkenését remekül szemlélteti az intézmény vezetőjének története:
Az egyik élőhelyen egy 70 éves férfi fiatal korában egyetlen délelőtt 40 darab rákosi viperát fogott. Ma 40 nap alatt egyet sem fogunk.
A program, ha ezt az elterjedési számot nem is tudja majd reprodukálni, a Központ vezetője már azt is győzelemként könyvelné el, ha nem hetekig kellene keresni a viperákat:
nem hiszem, hogy ekkora egyedszámot tudunk majd produkálni, de azon sürgősen változtatni kell, hogy hetekig járjuk a réteket és nem találunk egyetlen viperát sem.
Ezért többek között élőhelyrekonstrukcióba kezdtek. A Kiskunsági Nemzeti Parkban illetve a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban tájidegen erdőket vágtak ki, hogy egyfelől az élőhelyeket összekapcsolják, másfelől ezeken a területeken gyeprekonstrukciót végezzenek. Így jelenleg hat és félezer hektárnyi füves területet sikerült létrehozni, ami ideális lesz a faj betelepítéséhez.
Hiába mérges, sok ragadozó étlapján szerepel
A rákosi vipera visszaszorulásában közrejátszó okok közül az élőhelyeinek eltűnése csak az egyik probléma, a fő gondot a rá vadászó, elszaporodott ragadozó állatok okozzák, mint például a róka, a borz, a vaddisznó vagy az egerészölyv.
Péchy elmondta, hogy nemrégiben sikerült elnyerniük egy újabb Life Natura programot az Európai Unió ökológiai hálózatától - Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához -, amiből elsőként technikailag átépítik a Központot, ugyanis a kígyók tárolóbokszai már nem megfelelőek.
A költségkeretből végre a legfontosabb változás is megvalósulhat, történetesen, hogy a nemzeti parkok intenzív együttműködést kötnek a vadásztársaságokkal, megpróbálva visszaszorítani azokat a ragadozókat, amik veszélyeztetik a viperát. Következő lépcsőfokként pedig a szintén gondot okozó szárazság miatt, a parkok a rétek esetében nedves foltokat fognak létrehozni.
- tette hozzá, aki szerint jó irányba halad a Központ munkája, amit évente 1000-1500 ember látogat. Az tapasztalják a 20 évvel ezelőtti állapothoz képest, hogy az emberek mentalitásában is változás állt be: ha valaki kígyóval találkozik, többségében már nem az az első reakciója, hogy megpróbálja agyonverni, inkább telefonálnak a véletlen találkozást követően, és igyekeznek megtudni mit csináljanak az állattal. Ahogy az is örvendetes és pozitív a programmal kapcsolatban, hogy a kitelepített állatokból sok megmarad, és már a természetben szaporodnak. Ugyanakkor a vezető megjegyzi, hogy a visszatelepítési programok mindig hosszú időt, valamint rengeteg munkát ölelnek fel.