„Soha nem volt még ekkora létszámhiány a rendőrségnél”

A rendvédelmi terület valamennyi szakmája bajban van a rendőröktől és a tűzoltóktól a pénzügyőrökön át a büntetés-végrehajtásig. A Magyar Rendvédelmi Kar (MRK) januárban készült felmérése szerint ráadásul a helyzet tovább romolhat, mert minden ágazatban a felmondást fontolgatja a hivatásos állomány 40 százaléka – írja a Népszava.

Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) elnöke a lapnak azt mondta:

soha nem volt még ekkora létszámhiány a rendőrségnél, az utóbbi tíz évben általában kétszázan léptek ki január és december közt, de tavaly 2 ezerre ugrott a szám.

Az FRSZ vezetője hozzátette: ami a 2019-es mozgásokról máris biztosan kijelenthető, hogy a korábbi közalkalmazotti, vagyis civil állomány 7 százaléka nem írta alá a „rendvédelmi igazgatási alkalmazottakra” vonatkozó törvénymódosítás alapján kötelezővé tett új kinevezési okmányát.

Vidéken kevés a munkahely, ott kevesebben, a nagyvárosokban többen lépték ezt meg – mondta a Népszavának a szakszervezeti elnök.

A lap azt írja: A Belügyminisztériumban (BM) egy munkacsoport dolgozik hetek óta a rendvédelmi életpálya folytatásának kidolgozásán, miután a 2015-ben indult előző – összesen 50 százalékos béremelést tartalmazó - csomag utolsó 5 százalékos növelése idén január elsejével elvben megtörtént, így a program befejeződött.

A Népszava emlékeztet rá, hogy a februári átminősítéssel a rendvédelmi alkalmazottak beleegyezésük nélkül akár két évig átirányíthatók más munkahelyre, a napi munkaidejük 12 órás lehet, de nincs szó a túlmunka kifizetéséről, durván korlátozhatják alapjogaikat, bármikor lehallgathatják őket, számítógépeiket megfigyelhetik, a béreiket évente felülvizsgálhatják.

Korábban a Belügyminisztérium és Pintér Sándor is azt ígérte, hogy lesz folytatása az életpályának, a Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) munkavállalókat képviselő szervezetei azonban elégedetlenek, és szeretnének részt venni az előkészítő tárgyalásokban.

Sok a leszerelő rendőr, ennek oka pedig szinte mindig az elképesztően alacsony bérezés – vetette Kontrát Károly államtitkár szemére Csányi Tamás jobbikos képviselő a július 8-i parlamenti ülésen. A jobbikos politikus az illetményalap növelését kérte számon az államtitkártól, aki válaszában konkrétumok nélkül, csupa feltételes módban azt mondta, tavaly óta dolgoznak egy lehetséges emelésen.

A Magyar Rendvédelmi Kar elnöke a Népszavának arról számolt be, hogy a hivatásos állomány majdnem 30 százaléka, 18 és félezer munkatársuk válaszai alapján a nagyon magas pályaelhagyási szándék mögött egyértelműen a piaci béreknél jóval kisebb fizetések állnak, különösen az alacsonyabb beosztásban, jellemzően tiszthelyettesként dolgozók körében.

A megyeszékhelyek háromnegyedében, tizennégy városban kevesebb járőr, járőrvezető és járőrparancsnok dolgozik, mint kellene – derült ki azokból a válaszokból, amiket a 24.hu közérdekű adatigénylésére adtak a megyei rendőrkapitányok.