Corey Taylor zenekara a Hydrograd album bemutatóturnéjával érkezett Budapestre, és bár a Slipknot frontembere maszkos formációjával már kétszer is járt Magyarországon (2004, 2015), a finomabb vonalat képviselő Stone Sourt most láthattuk először itthon.
És ezért a magyar közönség igazán hálás volt.
A rajongóknak mindig ünnepnap, amikor egy általában Bécsig jutó amerikai zenekar végre átlépi a bűvös nyugati országhatárt, és az általános tapasztalat szerencsére az, hogy a művészek is elégedetten szoktak távoznak innen.
A Stone Sour sem volt kivétel, a Barba Negra Track koncertjén összegyűlt többezer emberen végignézve egyértelműen érezhető volt, hogy ez nem egy átlagos „menjünk, mert jó lesz” buli, hanem az idén egész szépen bővülő magyarországi rocktörténelem egyik élvezettel felvéshető dátuma lesz. Persze lehet, hogy csak én vagyok elfogult Corey Taylor munkásságával szemben, amit az is megerősíthet, hogy a tavaly decemberi jegyárusítás megnyitásától számított tíz percen belül kezemben volt az e-ticket.
A koncert egy igazi, jó hangulatú klubbuli lett, amihez szépen asszisztált a közönség is – persze könnyebb aktivitásra bírni egy olyan tömeget, ami nem a fesztiválos „ismerek tőlük pár számot”-féle érdeklődőkből áll, hanem többnyire igazi, a nótákat kívülről fújó rajongókból. Ennek is köszönhető, hogy Corey Taylor kedve szerint énekeltethette a magyar közönséget, a Through Glass vagy a Bother is kórusként szólt, ha éppen arra volt igény.
És bár azt én nem tudom megítélni, hogy a zenekar mennyire fáradt el a turnén, az biztos, hogy frontemberünk 44 évesen, két évtizednyi üvöltés és ugrálás után is simán hozza a tőle elvárt energiát, még ha ezzel a Stone Sourban jobban ki is tűnik passzívabb mozgású társai közül, mint a gyárilag őrült Slipknotban. Ráadásul Corey szereti az újításokat is, így ha itt nem is női ruhában jelent meg a színpadon, azért a konfettiágyúval való lövöldözés láthatóan jól szórakoztatta.
A hangulattal sem volt gond, Corey a megszokott, rutinszerű "ez az egyik legjobb show a turnén" jellegű dicséretek mellett még a hídról leskelődő nézőket is külön köszöntötte, na nem mintha teltháznál számítana az ilyesmi, de azért vicces volt.
Összegezve a Stone Sour még mindig egy jó és energikus zenekar, így már csak abban bízhatunk, hogy nem egyszeri látogatásról volt szó, hanem érezték az igényt, hogy visszatérő vendégek legyenek. Mi ott leszünk!
(Címlapfotó: Radó Norbert/Photoinvisible)