Stummer János, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke levélben fordult Kósa Lajoshoz, a Honvédelmi bizottság elnökéhez a magyar katonák szolgálati helyéül is szolgáló erbíli támaszpontot ért rakétatámadás után. Ahogy arról beszámoltunk, Szijjártó Péter külügyér tájékoztatása szerint az Irakban szolgáló magyar katonák jól vannak a támadás után.
A lapunkhoz is eljuttatott levélben Stummer János egyébként azt javasolja Kósa Lajosnak, hogy a két bizottság
"a lehető leghamarabb közösen üljön össze és kérjen minden fontos részletre kiterjedő tájékoztatást az illetékes állami vezetőktől és szolgálatoktól".
A jobbikos képviselő hangsúlyozza, a nemzet biztonsága az első, az országgyűlési képviselőknek pedig minden pártpolitikai és egyéb megfontoláson túl a magyar állampolgárok testi épsége a legfontosabb.
"Bár a rendelkezésre álló információk alapján jelenleg nincs közvetlen veszélyhelyzet, de arra kérem, előzzük meg a bajt, gondolkodjunk előre, hogy ez a konfliktus ne kerüljön magyar életekbe. Ne adjunk teret annak a lehetőségnek, hogy csak az események után kullogva tudjunk segítő kezet nyújtani"
- fogalmazott Stummer.
"Magyarország érdekében az Országgyűlés illetékes bizottságának pontos képet kell kapniuk a magyar katonák, civilek és gazdasági érdekeltségek biztonsági helyzetével, valamint a mostani konfliktus lehetséges kimeneteleivel kapcsolatban"
- hangsúlyozta a bizottság elnöke.
A következő kontingens már ne menjen ki
Varga-Damm Andrea, az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának jobbikos alelnöke, a NATO-közgyűlés tagja portálunknak felidézte, a magyar katonai kontingens a parlament felhatalmazásával vesz részt a nemzetközi erők iraki missziójában, amely az iraki kormány kérésére, a béke, és a demokratikus viszonyok stabilizálása miatt állomásozik az országban. Kiemelte azt is, hogy a magyar katonák teljesítményét a NATO-közgyűlésben is csak dicséret illette, illetve a magyar katonák is szívesen vállaltak szolgálatot az iraki misszióban.
A politikus arra is rávilágított, hogy szakmai, biztonsági szempontból sem olyan egyszerű egy katonai kontingens kivonása egy harmadik országból, ez nem annyiból áll, mint visszahívni egy nagykövetet. Ha valóban indokoltnak tűnik egy ilyen lépés a bizottsági meghallgatás után, akkor azt csak jól megtervezve és megszervezve lehet végrehajtani.
Varga-Damm Andrea hangsúlyozta továbbá, hogy mivel a magyar katonák feladata, a kiképzés a NATO részéről felfüggesztésre került az Egyesült Államok akciója után, így véleménye szerint értelmetlen lenne a következő magyar kontingens kiküldése Irakba. (Emlékezetes, Benkő Tibor a napokban azt közölte, a magyar katonák közül Irakban csak néhányan részt vesznek a NATO kiképzési, tanácsadási missziójában, nagyobb számban képviseltetik magukat a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet elleni nagykoalíció missziójában. Most csak a kiképzési feladatokat függesztették fel, a többi feladatot továbbra is végzik a honvédeink a miniszter elmondása szerint).
"A Szulejmáni elleni támadás óriási ellenállást váltott ki az irániakból, félelmet az irakiakból, nekünk magyaroknak pedig az a dolgunk, hogy a nemzetközi térben mindig olyan döntést hozzunk, amely hazánk számára a legkisebb kockázattal jár. Nemcsak a katonák életében, hazánk tekintélyéről, megbízhatóságáról is szó van"
- fogalmazott Varga-Damm Andrea.
A Honvédelmi bizottság alelnöke úgy látja, a NATO vezetésének és az iraki demokratikus kormánynak kell közösen, diplomáciai alapon megegyeznie a jövőről, és Magyarországnak ebben az új felállásban kell megtalálnia a szerepét, feladatát.